jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
A COVID-19 járvány megjelenésével a foglalkoztatottsági mutatóknak az elmúlt években tapasztalt trendszerű javulása megtört. A járvány által leginkább sújtott szektorokban intenzív keresletcsökkenés volt tapasztalható, melynek következtében jelentősen csökkent a foglalkoztatás és nőtt a munkanélküliség. A második hullám esetleges erősödésével pedig újabb elbocsátási hullám is bekövetkezhet, ezért célszerű lehet a munkavállalók ágazatok közötti átáramlásának intenzívebb támogatása - hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék jelentése.
A Kúria az 1959. évi Ptk. törvényszövege, annak indokolása, továbbá a jogintézmény több évtizedes bírósági gyakorlata és jogirodalma alapján megállapította: a nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Pénzbeli kártérítés, pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor.
Idén rendhagyó módon – az írásban benyújtott országgyűlési beszámolóval egyidejűleg – a legfőbb ügyész a kollégái felé videóüzenetben számolt be az ügyészség tavalyi tevékenységéről. Polt Péter hangsúlyozta: "Az ügyészség a törvények iránt elkötelezetten, magas színvonalon dolgozva ért el elismerésre méltó eredményeket 2019-ben."
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az előzetes egyeztetés nélkül benyújtott, az (egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény|https://www.jogiforum.hu/hirek/42143) egylépcsős, az abban meghatározott határidejű végrehajtása súlyosan veszélyezteti az ellátórendszer működését és sérti az orvosok alapvető jogait. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere közölte: a kormány régóta foglalkozik az egészségügy átalakításával, fejlesztésével, és ezt a folyamatot a koronavírus-járvány felgyorsította.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 217. § (4) bekezdése alapján soron kívüli ülnökválasztás kiírását kezdeményezte a köztársasági elnöknél.
„Hiszem, hogy a legszebb hivatást választottam. A legszebbet, leghumánusabbat, legnemzetibbet“ – vallja Kónya István bíró, akinek az államfő augusztusban a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta. Hivatásszeretetéről, igazságkereső „makacsságáról”, jelentősebb ügyeiről, a jogalkotásban vállalt szerepéről is beszélgettünk a Kúria távozó elnökhelyettesével.
Egészségügyi állapotának romlása miatt kénytelen befejezni az éhségsztrájkot Naszrin Szotudeh iráni ügyvédnő, aki államellenes propaganda terjesztés és szervezkedés miatt tölti börtönbüntetését. Szotudeh augusztus óta tagadja meg az ételt.

Az orvosok jelentős mértékű, jövőre induló, többlépcsős béremeléséről döntött kedden az Országgyűlés. Az elfogadott jogszabály egyik újdonsága, hogy létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni.

A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadta el a parlament.

A jogszabály egyik újdonsága, hogy létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni.

Rögzítették a béremelés, az illetményszámítás és minősítés kereteit, továbbá a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket, a szabadságra, a munkaidőre, a nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

A foglalkoztatást, a fizetést, a minősítést, az illetményen kívüli juttatásokat érintő részletszabályokat a kormány rendeletben határozza meg.

Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy csak a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is.

Kivételt képez ezen szabály alól a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. De ezen tevékenységekhez is szükséges a kormányzati szerv előzetes engedélye, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével.

A betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetőségével magyarázzák azt a szabályt, hogy sürgős eset kivételével az orvos nem láthat el olyan beteget, akinek - más jogviszonya keretében - már kezelte ugyanazt a betegségét. Ezen korlátozás alól is felmentés adható azonban egyes kormányrendeletben meghatározott esetekben, például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen.

A törvény szerint a jövőben az orvos az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A gyakorlati időt figyelembe vevő, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatán alapuló béremelés 2021. január 1-jén kezdődik és 2023-ig tart, érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi végzettséggel egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat.

Egy kezdő orvos jövőre bruttó 481 ezer forintot kap, egy 16-20 éve a pályán lévő társa már több mint egymillió forinttal számolhat, míg egy több mint 41 éve a pályán lévő kollégájuk fizetése 1,6 millió forint lesz.

2022-től egy kezdő orvos fizetése 619 ezer forint lesz, egy 16-20 éves gyakorlati idővel rendelkező orvos 1,3 millió forintot kaphat, míg több mint 41 év orvoslás után 2,1 millió forint lehet a fizetés.

2023 januárjától 687 ezer forintra emelkedik a kezdő orvosok - jelenleg 255 ezer forintos - bére, 16-20 év orvosi pálya után közel másfél millió forint lesz a fizetés, míg több mint 41 év gyakorlati idő esetén 2,3 millió forint az illetmény.

A MOK tiltakozott miatta, majd az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága javaslatára törölték az előterjesztésből azt a rendelkezést, hogy például minősítés alapján 20 százalékkal csökkenthető az orvosok fizetése.

A törvény büntethetővé tette a hálapénzt oly módon, hogy a vesztegetés és a vesztegetés elfogadása büntető törvénykönyvbeli tényállását kiegészítették a jogtalan előny adásával és elfogadásával. A módosítás szerint aki jogtalan előnyt ad vagy ígér, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Arról, mi számít jogtalan előnynek, az egészségügyről szóló törvény rendelkezik. Ez alapján az egészségügyi dolgozó, az orvos semmilyen pénzbeli, gazdasági vagy természetbeni ellenszolgáltatást nem kérhet, illetve nem fogadhat el.

A kezelés után az egészégügyi dolgozó elfogadhat egy alkalommal olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát (jelenleg a nyolcezer forintot).

Lehetővé tették a határozott időre, legfeljebb egy évre történő kirendelést. Ez egy évvel meghosszabítható. A kirendelésről legalább tíz munkanappal korábban, írásban kell tájékoztatni az érintettet, annak várható időtartamával együtt.

A törvény november 18-án lép hatályba, legtöbb rendelkezését január elsejétől kell alkalmazni, így az érintettek jogviszonya is ekkora alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá.

Az engedélykötelessé váló tevékenységek további folytatása érdekében március 1-jéig kell kérvényt benyújtani.

Az egészségügyi szolgáltató vezetője dönthet arról, hogy az általa vezetett intézményben nem január elsején, hanem később kezdik el alkalmazni a törvényt, de április 1-jénél ez nem lehet későbbi időpont. Ebben az esetben az orvosok korábbi illetménye és az új illetménye közötti különbözetet a 2020. márciusi fizetéssel egyidejűleg, legkésőbb 2021. április 5-én kell kifizetni.

forrás: Jogi Fórum

A román alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította azt a jogszabályt, amelynek alapján létrehozták volna a falopások és erdőirtások meggátolására hivatott környezetvédelmi ügyészséget.

A testület szeptember 30-dikán hozta meg a döntést.

A román szenátus június 16-án fogadta el a jogszabályt, amely szerint a környezetvédelmi ügyészség a legfőbb ügyészség egyik független részlegeként működik, akárcsak a korrupcióellenes, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni vádhatóság. Az új intézmény hatáskörébe került volna egyebek mellett az illegális fakitermeléssel, a környezetszennyezéssel és a védett területek állat- és növényvilágának elpusztításával kapcsolatos bűncselekmények.

A törvényt a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvényhozói terjesztették be márciusban, arra hivatkozva, hogy Romániában túl hosszú ideig elhanyagolták, vagy éppenséggel tagadták a környezetszennyezéssel és klímaváltozással kapcsolatos súlyos gondokat. Úgy vélték, hogy a jóvátehetetlen károkat okozó környezetrombolás megfékezéséhez szigorú hatósági fellépésre van szükség. Szerintük azért kell külön intézményt létrehozni, mert az erdőirtás esetében rendszerszintű korrupció tapasztalható, ennek ellenére az utóbbi öt évben az erdőtörvény megsértéséért mindössze háromezer magánszemély ellen, "pitiáner falopásokért" indult eljárás.

A jogszabályt a kisebbségben kormányzó liberális kormány támadta meg az alkotmánybíróságon. Egyebek mellett azzal érveltek, hogy a beterjesztők nem jelölték meg a vádhatóság létrehozásához szükséges finanszírozási forrásokat, illetve vannak pontatlan megfogalmazások a bűncselekmények után kiszabható szankciók tekintetében.

Egyebek között ez a törvény volt az elmúlt hónapokban az egyik legfőbb kampánytéma, amely szembeállította a kormányzó PNL-t és az ellenzékben levő, ugyanakkor bizonyos kérdésekben a liberálisokkal együttműködő, rendszerkritikus USR-PLUS választási szövetséget.

forrás: Jogi Fórum

A Magyarország által bevezetett azon feltételek, amelyek lehetővé teszik a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarország területén való gyakorlását, az uniós joggal összeegyeztethetetlenek - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
Az országok közül elsőként Izrael tiltja be az állati szőrmék eladását és vásárlását - írja a BBC.com. Az új szabályozás terveit Gila Gamliel környezetvédelmi miniszter jelentette be. Kiemelte: "erkölcstelen" a bőrök és szőrmék használata a divatiparban. Mint elmondta, csak erősen korlátozott keretek között lehet a jövőben engedélyt kapni a használatukra.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás és vesztegetés bűntette miatt vádat emelt 110 vádlottal szemben, akik 2011 és 2018 között legalább négy adócsaló bűnszervezetet működtetve a költségvetésnek több mint 6 milliárd Ft kárt okoztak, de amit a vádemelésig teljes egészében megtérítettek.
A koronavírus-járvány második hulláma során az igazolt fertőződések száma és a járvány gyors ütemű terjedése miatt egyre több oktatási intézmény dönt ismételten a digitális oktatás bevezetése mellett. A téma aktualitására tekintettel a NAIH állásfoglalást bocsátott ki.
A magyar bírói gyakorlat szerint az egyszerű e-mailben küldött jognyilatkozatok nem minősülnek írásba foglaltnak, aminek az elektronikus levelezés útján létrejött szerződések esetében komoly következménye lehet, ha az adott szerződésre vagy szerződéses kikötésre a jogszabály kötelező írásbeli alakot rendel. Cikkünkben ennek a bírói gyakorlatnak a hátterét vizsgáljuk meg alaposabban és megpróbálunk megoldási javaslatot adni mind a jogalkalmazó szerveknek, mind a jogkövető közönségnek.
A földforgalmi törvény azon értelmezése, amely szerint lehetőség van több elővásárlási ranghelyet is megjelölnie a szerződéses vevőnek a szerződésben, nem tekinthető a hatályos jog figyelmen kívül hagyásának - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/167/2020. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Európai Bizottság a múlt héten jóváhagyta, hogy az „Akasztói szikiponty” felkerüljön az oltalom alatt álló eredetmegjelölések listájára, vagyis azoknak a termékeknek a jegyzékére, amelyeknek a neve védelemben részesül az Európai Unióban.

Megtartja vagy elveszti vezető szerepét a nemzetközi porondon az Amerikai Egyesült Államok? A közelgő választásoknak többek között ez is a tétje - egyesek szerint. A 2020. novemberi szuper kedd emiatt is nevezhető sorsdöntőnek. De mik is az amerikai választás működési elvei?

Sokszor bonyolultnak nevezik az Egyesült Államok választási rendszerét, sőt egy amerikai állampolgárnak sem feltétlen egyértelműek a szabályai. Ezt támasztja alá, hogy számtalan video, internetes oldal, brosúra nyújt tájékoztatást a témában. Jelen cikk kísérletet tesz arra, hogy pontosan, de egyszerűen mutassa be az amerikai elnökválasztást.

Aktív választójoggal rendelkezik minden 18 év feletti amerikai állampolgár. A szavazáshoz regisztrálni szükséges a választók jegyzékébe. A regisztráció szabályai államonként eltérőek lehetnek.

Elnökké választható (passzív választójog) az a legalább 35 éves korú, született amerikai állampolgár, aki legalább 14 éve az államok lakosa.

Az USA egy föderatív köztársaság, amelyet 50 állam szövetsége alkot. A törvényhozó hatalom a Kongresszus, amely két házból áll. A felsőház a Szenátus, ide minden államból 2 szenátort választanak. Az alsóház a Képviselőház, ahova lakosságarányosan választanak képviselőket az egyes államok. Így biztosítva van a népességarányos képviselet és azon elv is, hogy az egyes államok egyenrangúak. A szenátorok hivatali ideje 6 év, kétévente tartanak újraválasztásokat a Szenátus egyharmada vonatkozásában. A képviselők hivatalai ideje 2 év és kétévente választják újra őket. Az elnökválasztásra négyévente kerül sor.

Az állampolgárok nem közvetlenül az elnökre szavaznak, hanem elektorokat választanak az elektori kollégiumba, így szavazatukkal arról döntenek, hogy az adott állam mely elnökjelöltet támogassa. Adott tagállam annyi elektorral rendelkezik, ahány képviselője és szenátora van a Kongresszusban, azaz az elektori kollégiumban is eltérő az egyes tagállamok súlya. (A legkisebb tagállamok 3 elektorral rendelkeznek, míg például Kalifornia 55 elektorral).

Az elektorokat az adott politikai párt tagjai választják soraikból az előválasztásokon. Így formálisnak tekinthető az elektorok voksolása, mivel borítékolhatóan saját pártja elnökjelöltjét fogja támogatni. Ritkán fordult elő ennek az ellenkezője és a választások eredményét sem befolyásolta, ezért a hűtlen elektorok szankcionálásának lehetősége szövetségi szinten nem is szabályozott. Egyes tagállamok pénzbüntetés alkalmazását teszik lehetővé ilyen esetekben. Ezen a helyzeten változtathat, hogy 2020. július 6-án a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az elektorok kötelesek a mandátumuknak megfelelően szavazni. Azaz a kötött mandátum elvét részesítették előnyben a szabad mandátuméval szemben. Előbbi esetében a képviselő mindenképpen a választói által adott megbízatásnak megfelelően kell szavazzon, míg utóbbi esetben mérlegelhet, és saját lelkiismerete és belátása is szerepet kaphat a döntésében. A recall election (visszahívási választás) egy már eddig is létező jogintézmény a szabad mandátumával visszaélő tisztségviselők szankcionálására.

Következzen egy kis matematika: 435 képviselő és 100 szenátor alkotja a Kongresszust. Az elektori kollégium létszáma mégis 538. Ennek oka, hogy a főváros Washington D.C. nem tagállam, így sem szenátort, sem képviselőt nem delegál a Kongresszusba, de 3 elektorral ennek ellenére rendelkezik. Az elnökválasztást az nyeri, akit több elektor támogat, azaz legalább 270 elektor szükséges a győzelemhez. A választási matematika szempontjából még lényeges szabály, hogy amelyik tagállamban többséget kap az egyik elnökjelölt, ott az összes elektor szavazatát megszerzi. A ’győztes mindent visz’ elv alkalmazása helyett csak Nebraska és Maine tagállamok osztják el az elektorokat az elnökjelöltek között a szavazatokkal arányosan.

A tagállamok eltérő súlyú reprezentációjának az elektori kollégiumban és a ’győztes mindent visz’ elvének köszönhetően fordulhat az elő, hogy az országosan (szövetségi szinten) kevesebb szavazatot kapott elnökjelölt lesz mégis az elnök. Eddig ötször fordult elő ilyen eset. A legutóbbi két alkalommal a 2000-es választásokon így nyert Georg W. Bush és 2016-ban Donald Trump.

1800-ban Thomas Jefferson és Aaron Burr az elektorok között egyenlő számú szavazatot kapott. Ilyen esetben a Szenátus szavaz az alelnök, a Képviselőház pedig az elnök személyéről. A szenátoroknak 1-1 szavazata van, míg a Képviselőházban az egyes tagállami delegációk rendelkeznek 1-1 szavazattal. A delegáción belül többséggel határoznak. Például ha Kalifornia állam 53 képviselőjéből 26 republikánus elnökjelöltre szavaz, 27 pedig demokratára, akkor a demokrata elnökjelölt gyűjtött 1 szavazatot. Jeffersont a képviselők végül 35 eredménytelen szavazást követően választották elnöknek.

Az amerikai választási rendszert a demokratikus népképviselet támasztotta sokféle követelménynek megfelelően alakították ki. Emiatt rendelkezik bizonyos sajátos intézményekkel - például az elektori kollégium -, amik miatt elsőre bonyolultnak tűnhet, de valójában egy viszonylag egyszerű és logikus választási rendszerről beszélhetünk.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Unió Hálózat-és Információbiztonsági Ügynöksége (ENISA) immáron nyolcadik alkalommal rendezi meg az Európai Kiberbiztonsági Hónap (ECSM) elnevezésű kampányát.

Nincs pénz felújításra, ezért börtön értékesítésbe kezd az ukrán állam. Azt remélik, hogy a bevételből más bv-intézeteket tudnak renoválni a jobb körülmények biztosítása érdekében. A büntetés-végrehajtási rendszer több mint 100 ingatlantól szeretne megválni.

Az ukrán igazságügyi minisztérium javítóintézetek, előzetes fogva tartási központok és börtönök eladását jelentette be. Elsőként a kijev melletti Kotsyubynske faluban található Irpin javítóintézet kerül a kalapács alá. Denis Malyuska, az igazságügyi miniszter elmondta: az értékesítések célja, hogy a börtön-infrastruktúrát 10 éven belül teljesen felújítsák. Az első három börtön, melyet renoválnak a kijevi, a lembergi és az odesszai lesz.

A rossz állapotú börtönök jelentős részét már nem használják. Az elitéltek létszáma jelentősen csökkent az elmúlt években, köszönhetően a fokozatos büntetőjogi liberalizációnak. "Az ingatlanok eladása miatt nem várható túlzsúfoltság a börtönökben, de a fogvatartottak száma sem fog csökkenni" - hangsúlyozta Malyuska. Az eladásra kínált épületek többsége értéktelen, azonban a telkek, amin állnak, értékesek. 

"Az értékesítésből befolyó összegekből először is új előzetes letartóztatási központokat építünk ipari zónákban vagy a városokon kívül, amelyek felváltják a jelenlegi, városközpontokban meglévő 20 darab központot" - mondta a miniszter, aki felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az épületek a 19-20. században épültek, és már nem felelnek meg a biztonsági követelményeknek, valamint az egészségügyi és higiéniai előírásoknak sem.

Malyuska úgy véli, hogy a börtönök eladása sok befektető számára lehet érdekes, mert 4-10 hektáros földterületekről van szó, a szükséges infrastruktúrával. A miniszter azt javasolta, hogy a jövőben lakóépületek, bevásárló- és szórakoztató központok vagy ipari létesítmények jelenjenek meg a börtönök helyén. A börtönök értékesítését a tervek szerint elektronikus árverések útján bonyolítják.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím


Általános adatkezelési tájékoztató
 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.