jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megváltozott munkaképességű személy ellátása összegének csökkentése kapcsán alkotmányos indok nélkül hagyott figyelmen kívül jogszabályi előírásokat - állapítja meg az Alkotmánybíróság IV/1928/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet Kibertámadás! címmel Podcast-et indít. A 2020. szeptember 23-án induló adások célja elsősorban az IT biztonsági tudatosítás és érzékenyítés.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet Kibertámadás! címmel Podcast-et indít. A 2020. szeptember 23-án induló adások célja elsősorban az IT biztonsági tudatosítás és érzékenyítés.
A veszélyhelyzettel összefüggésben felértékelődött a bíróságokon az elektronikus ügyintézés. Az online ügyintézési lehetőségekről készült kisfilm abban kíván segítséget nyújtani az ügyfeleknek, hogy milyen bírósági szolgáltatások érhetőek el online, milyen ügyeket lehet ilyen formában kezdeményezni és milyen alapfeltételek szükségesek azok eléréséhez.
Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége a testület csütörtöki ülésén támogatta Varga Zsolt András megválasztását a Kúria elnöki posztjára. A jelölt kiemelte: "végtelenül fontos" a Kúria elnökeként a szakmai és igazgatási feladatok elválasztása, hogy "talárban vagy talár nélkül nyilvánulunk-e meg".
Átalakul a családi gazdaságok jogi háttere, így 290 ezer őstermelőnek és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó embernek csökkennek az adminisztrációs terhei, a cél a családi gazdaságok erősítése és a generációváltás támogatása - mondta az agrárminiszter csütörtökön a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Bűncselekmény áldozatává válni olyan, mint megbetegedni. Van, hogy megelőzhető, van, hogy nem. Van, hogy könnyen túlteszi magát rajta az ember, van, hogy súlyos következményekkel jár. Született egy blog, mely a büntetőjogi immunrendszerünket igyekszik megerősíteni. Az immunrendszer fontos. Segít megelőzni a bajt, és segít abban is, hogy ha bajba kerültünk, a lehető legjobban jöjjünk ki belőle. És a vitamin: a nevetést.
A COVID-19 járvány megjelenésével a foglalkoztatottsági mutatóknak az elmúlt években tapasztalt trendszerű javulása megtört. A járvány által leginkább sújtott szektorokban intenzív keresletcsökkenés volt tapasztalható, melynek következtében jelentősen csökkent a foglalkoztatás és nőtt a munkanélküliség. A második hullám esetleges erősödésével pedig újabb elbocsátási hullám is bekövetkezhet, ezért célszerű lehet a munkavállalók ágazatok közötti átáramlásának intenzívebb támogatása - hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék jelentése.
A Kúria az 1959. évi Ptk. törvényszövege, annak indokolása, továbbá a jogintézmény több évtizedes bírósági gyakorlata és jogirodalma alapján megállapította: a nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Pénzbeli kártérítés, pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor.
Idén rendhagyó módon – az írásban benyújtott országgyűlési beszámolóval egyidejűleg – a legfőbb ügyész a kollégái felé videóüzenetben számolt be az ügyészség tavalyi tevékenységéről. Polt Péter hangsúlyozta: "Az ügyészség a törvények iránt elkötelezetten, magas színvonalon dolgozva ért el elismerésre méltó eredményeket 2019-ben."
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az előzetes egyeztetés nélkül benyújtott, az (egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény|https://www.jogiforum.hu/hirek/42143) egylépcsős, az abban meghatározott határidejű végrehajtása súlyosan veszélyezteti az ellátórendszer működését és sérti az orvosok alapvető jogait. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere közölte: a kormány régóta foglalkozik az egészségügy átalakításával, fejlesztésével, és ezt a folyamatot a koronavírus-járvány felgyorsította.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 217. § (4) bekezdése alapján soron kívüli ülnökválasztás kiírását kezdeményezte a köztársasági elnöknél.
„Hiszem, hogy a legszebb hivatást választottam. A legszebbet, leghumánusabbat, legnemzetibbet“ – vallja Kónya István bíró, akinek az államfő augusztusban a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta. Hivatásszeretetéről, igazságkereső „makacsságáról”, jelentősebb ügyeiről, a jogalkotásban vállalt szerepéről is beszélgettünk a Kúria távozó elnökhelyettesével.
Egészségügyi állapotának romlása miatt kénytelen befejezni az éhségsztrájkot Naszrin Szotudeh iráni ügyvédnő, aki államellenes propaganda terjesztés és szervezkedés miatt tölti börtönbüntetését. Szotudeh augusztus óta tagadja meg az ételt.

Az orvosok jelentős mértékű, jövőre induló, többlépcsős béremeléséről döntött kedden az Országgyűlés. Az elfogadott jogszabály egyik újdonsága, hogy létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni.

A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadta el a parlament.

A jogszabály egyik újdonsága, hogy létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni.

Rögzítették a béremelés, az illetményszámítás és minősítés kereteit, továbbá a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket, a szabadságra, a munkaidőre, a nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

A foglalkoztatást, a fizetést, a minősítést, az illetményen kívüli juttatásokat érintő részletszabályokat a kormány rendeletben határozza meg.

Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy csak a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is.

Kivételt képez ezen szabály alól a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. De ezen tevékenységekhez is szükséges a kormányzati szerv előzetes engedélye, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével.

A betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetőségével magyarázzák azt a szabályt, hogy sürgős eset kivételével az orvos nem láthat el olyan beteget, akinek - más jogviszonya keretében - már kezelte ugyanazt a betegségét. Ezen korlátozás alól is felmentés adható azonban egyes kormányrendeletben meghatározott esetekben, például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen.

A törvény szerint a jövőben az orvos az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A gyakorlati időt figyelembe vevő, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatán alapuló béremelés 2021. január 1-jén kezdődik és 2023-ig tart, érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi végzettséggel egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat.

Egy kezdő orvos jövőre bruttó 481 ezer forintot kap, egy 16-20 éve a pályán lévő társa már több mint egymillió forinttal számolhat, míg egy több mint 41 éve a pályán lévő kollégájuk fizetése 1,6 millió forint lesz.

2022-től egy kezdő orvos fizetése 619 ezer forint lesz, egy 16-20 éves gyakorlati idővel rendelkező orvos 1,3 millió forintot kaphat, míg több mint 41 év orvoslás után 2,1 millió forint lehet a fizetés.

2023 januárjától 687 ezer forintra emelkedik a kezdő orvosok - jelenleg 255 ezer forintos - bére, 16-20 év orvosi pálya után közel másfél millió forint lesz a fizetés, míg több mint 41 év gyakorlati idő esetén 2,3 millió forint az illetmény.

A MOK tiltakozott miatta, majd az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága javaslatára törölték az előterjesztésből azt a rendelkezést, hogy például minősítés alapján 20 százalékkal csökkenthető az orvosok fizetése.

A törvény büntethetővé tette a hálapénzt oly módon, hogy a vesztegetés és a vesztegetés elfogadása büntető törvénykönyvbeli tényállását kiegészítették a jogtalan előny adásával és elfogadásával. A módosítás szerint aki jogtalan előnyt ad vagy ígér, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Arról, mi számít jogtalan előnynek, az egészségügyről szóló törvény rendelkezik. Ez alapján az egészségügyi dolgozó, az orvos semmilyen pénzbeli, gazdasági vagy természetbeni ellenszolgáltatást nem kérhet, illetve nem fogadhat el.

A kezelés után az egészégügyi dolgozó elfogadhat egy alkalommal olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát (jelenleg a nyolcezer forintot).

Lehetővé tették a határozott időre, legfeljebb egy évre történő kirendelést. Ez egy évvel meghosszabítható. A kirendelésről legalább tíz munkanappal korábban, írásban kell tájékoztatni az érintettet, annak várható időtartamával együtt.

A törvény november 18-án lép hatályba, legtöbb rendelkezését január elsejétől kell alkalmazni, így az érintettek jogviszonya is ekkora alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá.

Az engedélykötelessé váló tevékenységek további folytatása érdekében március 1-jéig kell kérvényt benyújtani.

Az egészségügyi szolgáltató vezetője dönthet arról, hogy az általa vezetett intézményben nem január elsején, hanem később kezdik el alkalmazni a törvényt, de április 1-jénél ez nem lehet későbbi időpont. Ebben az esetben az orvosok korábbi illetménye és az új illetménye közötti különbözetet a 2020. márciusi fizetéssel egyidejűleg, legkésőbb 2021. április 5-én kell kifizetni.

forrás: Jogi Fórum

A román alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította azt a jogszabályt, amelynek alapján létrehozták volna a falopások és erdőirtások meggátolására hivatott környezetvédelmi ügyészséget.

A testület szeptember 30-dikán hozta meg a döntést.

A román szenátus június 16-án fogadta el a jogszabályt, amely szerint a környezetvédelmi ügyészség a legfőbb ügyészség egyik független részlegeként működik, akárcsak a korrupcióellenes, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni vádhatóság. Az új intézmény hatáskörébe került volna egyebek mellett az illegális fakitermeléssel, a környezetszennyezéssel és a védett területek állat- és növényvilágának elpusztításával kapcsolatos bűncselekmények.

A törvényt a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvényhozói terjesztették be márciusban, arra hivatkozva, hogy Romániában túl hosszú ideig elhanyagolták, vagy éppenséggel tagadták a környezetszennyezéssel és klímaváltozással kapcsolatos súlyos gondokat. Úgy vélték, hogy a jóvátehetetlen károkat okozó környezetrombolás megfékezéséhez szigorú hatósági fellépésre van szükség. Szerintük azért kell külön intézményt létrehozni, mert az erdőirtás esetében rendszerszintű korrupció tapasztalható, ennek ellenére az utóbbi öt évben az erdőtörvény megsértéséért mindössze háromezer magánszemély ellen, "pitiáner falopásokért" indult eljárás.

A jogszabályt a kisebbségben kormányzó liberális kormány támadta meg az alkotmánybíróságon. Egyebek mellett azzal érveltek, hogy a beterjesztők nem jelölték meg a vádhatóság létrehozásához szükséges finanszírozási forrásokat, illetve vannak pontatlan megfogalmazások a bűncselekmények után kiszabható szankciók tekintetében.

Egyebek között ez a törvény volt az elmúlt hónapokban az egyik legfőbb kampánytéma, amely szembeállította a kormányzó PNL-t és az ellenzékben levő, ugyanakkor bizonyos kérdésekben a liberálisokkal együttműködő, rendszerkritikus USR-PLUS választási szövetséget.

forrás: Jogi Fórum

A Magyarország által bevezetett azon feltételek, amelyek lehetővé teszik a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarország területén való gyakorlását, az uniós joggal összeegyeztethetetlenek - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím


Általános adatkezelési tájékoztató
 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.