jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Jognyilatkozatok elektronikus úton való megtételére különösen akkor lehet nagy szükség, ha az egyes felek különböző földrajzi helyen tartózkodnak. Az egyik leggyakoribb ilyen eset a távollevők közötti szerződéskötés, de a társasági jogi nyilatkozatok is nagyon sokszor ilyen körülmények között születnek. De hogyan lehet ezen nyilatkozatokat digitális úton úgy megtenni, hogy az az ügymenet leegyszerűsítése és felgyorsítása mellett a jogszabályoknak is megfeleljen. Ezt vizsgálta meg Rostás Péter, a DLA Piper Hungary technológiai jogi szakértője.
(A gépjárművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló uniós rendelet|https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018R0858&from=EN) 2020. szeptember 1. napjától alkalmazandó. A 2018 májusában elfogadott új rendelet jelentősen átalakította és szigorúbbá tette a korábbi típusjóváhagyási és piacfelügyeleti rendszert. Fokozza a típusjóváhagyások és vizsgálatok minőségét és függetlenségét, az uniós piacon már forgalomban lévő gépkocsik ellenőrzését, és megerősíti a teljes európai felügyeleti rendszert.
A koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges feltételek biztosítottak - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a pénteki Kormányinfón. A legnagyobb veszély a vírus külföldről történő behurcolása. Ezért zárták le a határokat, a szigorú határellenőrzés pedig a jövőben is fennmarad - tette hozzá.
Általános járulékmentesség saját jogú nyugdíjasoknak, alsó határ a járulékfizetésre, egyéni kötelezettségek összevonása, érvénytelenített TAJ szám - Július 1-től lépett hatályba az új társadalombiztosítási törvény, amely jelentős változásokat hozott az ellátások terén! Melyek a legfontosabb módosítások?
Több mint 20 éves, vitarendezés, közbeszerzés, közigazgatási eljárás és választottbírósági jog területén szerzett szakmai tapasztalattal érkezik új szenior ügyvéd a Kapolyi Ügyvédi Irodához. Dr. Antal József partneri pozícióban vezeti az ügyvédi iroda vitarendezéssel és jogérvényesítéssel foglalkozó csapatát.

Kásler Miklós miniszter megtiltotta az egészségügyi, szociális és köznevelési ágazatban a szakmai tárgyú rendezvények személyes jelenléttel történő megtartását - tájékoztatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán.

A tárca vezetője a koronavírus-járvány további terjedésének megakadályozása érdekében döntött az intézkedésről - tartalmazza a közlemény.

A szakmai tanácskozások - a közfeladat ellátásához közvetlenül kapcsolódó rendezvényeken kívül - kizárólag online módon tarthatóak meg.

Mint írták: az intézményvezetőknek küldött miniszteri utasításhoz csatolt eljárásrend részletesen leírja, hogy az online módon nem megtartható rendezvények szervezőinek és résztvevőinek milyen szabályokat kell betartaniuk.

Ugyanakkor, a közfeladat ellátásához szükséges konferenciákat előre be kell jelenteni a megrendezés helye szerint illetékes népegészségügyi hatóságnak, amely a helyszín és a körülmények ismeretében meghatározza a rendezvényen egy időben jelenlévők maximális létszámát. A hatóságok a rendezvények helyszínein szúrópróbaszerű ellenőrzést végeznek.

A miniszteri utasításhoz csatolt eljárásrend felhívja a figyelmet az elsődleges és legfontosabb megelőző intézkedésre, például arra, hogy kizárólag egészséges, tüneteket nem mutató, magát egészségesnek érző személyek vegyenek részt a rendezvényen.

Rendkívül fontos a személyi higiéne betartása, továbbá kerülni kell a közvetlen testkontaktust, a hagyományos üdvözlési formákat. Javasolt az érintésmentes vírusölő hatású kézfertőtlenítő adagoló berendezés elhelyezése, a rendszeres takarítás és a felületek vírusölő szerrel történő fertőtlenítése - sorolják.

Tekintettel arra, hogy tünetmentes személy is hordozhatja a vírust, ezért a résztvevők tartsanak egymástól másfél méteres távolságot! - figyelmeztetnek.

Arra is kitérnek, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint maszk viselése javasolt minden olyan helyen, ahol nehézségekbe ütközik a távolságtartási szabályok betartása. Zárt térben, a kórokozók koncentrációjának csökkentése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a folyamatos vagy rendszeres, fokozott intenzitású természetes szellőztetésre is - tartalmazza a közlemény.

forrás: Jogi Fórum

Közösségi jogot sértenek az olyan rendeletek, amelyek megtiltják az állatok kábítás nélküli, vallási szertartások által előírt különleges módszer szerinti levágását - írta csütörtökön közzétett indítványában az Európai Bíróság főtanácsnoka.
Tizenöt ország állatkínzást szankcionáló büntetőjogi szabályait hasonlította össze doktori értekezésében Vetter Szilvia jogász, közgazdász az Állatorvostudományi Egyetem Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszékének munkatársa, aki kidolgozta a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét. Dolgozatát a közelmúltban védte meg a Szent István Egyetemen.
A koronavírus-járvány hatására 20 éves csökkenés után újra emelkedhet a gyermekmunkások száma - az UNICEF és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös jelentése szerint. A jelentés azt prognosztizálja, hogy azok a gyerekek, akik már eddig is dolgoztak, rosszabb körülményekre számíthatnak (pl. hosszabb munkaidőben), mint a járványt megelőzően.

Az Állami Számvevőszék felhívja a figyelmet a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) modellváltásával kapcsolatos, a törvényi előírások érvényesítését biztosító átadás-átvétel előkészítésére és megvalósítására, a közpénzekkel és közvagyonnal való átlátható elszámolás megteremtése érdekében. Az SZFE gazdálkodását mintegy 10 éve sorozatos és visszatérő szabálytalanságok jellemzik. Az ÁSZ célja a közpénzek és közvagyon védelme, a közpénzügyek fejlesztése.

Magyarország Alaptörvénye előírja, hogy „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni.” A felsőoktatási intézményeknek mintaadó, példaértékű szervezeteknek kell lenniük - hangsúlyozza közleményében az ÁSZ. Össztársadalmi érdek, hogy ezek az intézmények szabályosan működjenek, maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukat meghatározó előírásokat, szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzt, és példát mutassanak az általuk oktatott hallgatóknak is.

Az Állami Számvevőszék 2014-2015-ben minden állami fenntartású felsőoktatási intézmény gazdálkodásának 2009-2013. közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését elvégezte. Kiderült, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a korrupciós veszélyek és szabálytalanságok ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Az ÁSZ számos hiányosságot és szabálytalanságot tárt fel az SZFE pénzügyi- és vagyongazdálkodásában.

A feltárt szabálytalanságok kijavítása érdekében az ÁSZ 11 – több alpontból álló – javaslatot tett az SZFE rektorának, amelyek alapján az Egyetem vezetése 38 feladatból álló intézkedési tervet állított össze. Ennek végrehajtását az ÁSZ egy 2018 februárjában lezárt utóellenőrzés keretében értékelte, amely során megállapította, hogy az Egyetem vezetése az intézkedési tervében vállalt 38 feladatból mindössze 4-et hajtott végre határidőben - emeli ki az ÁSZ. Az SZFE-n kialakított irányítási rendszer továbbra sem támogatta a szabályos, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást.

A feltárt közpénzügyi kockázatok, illetve felelőtlen vezetői magatartás újabb ÁSZ-ellenőrzés megindítását tették indokolttá, amely 2019 májusában fejeződött be. Kiderült, hogy az SZFE belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel való átlátható, szabályszerű, felelős gazdálkodás feltételeit. A korrupciós veszélyeztetettség elleni védelmet biztosító integritás kontrollrendszer kiépítése továbbra sem történt meg. Az állami vagyon védelme nem volt biztosított és kimutatása sem volt átlátható.

Az ÁSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel az Egyetem gazdálkodása évek óta nem felel meg a törvényi előírásoknak, ezért a közpénzek szabályszerű felhasználása és a közvagyon védelme érdekében indokolt lehet megfontolni az SZFE közfeladatainak más szervezeti keretek között történő ellátását.

Az átadás-átvétel relevanciája

Novák Eszter, az SZFE lemondott rektorhelyettese az ATV Start 2020. szeptember 7-i adásában kijelentette, hogy „nincs átadás-átvétel” a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Erre reagálva – valamint értékelve az SZFE fenntartói, illetve vezetésirányítási rendszerében történt változásokat – az Állami Számvevőszék felhívta az Egyetem lemondott vezetésének figyelmét a törvényi előírások érvényre juttatását biztosító átadás előkészítésére, a közpénzekkel és közvagyonnal való átlátható elszámolás megteremtése érdekében. Az ÁSZ egyúttal felhívja az SZFE új kuratóriumának figyelmét arra, hogy gondoskodjon az átvétel megvalósításáról.

forrás: Jogi Fórum

Az iskolákban és óvodákban gyakran problémát okoz, hogy a tanárok és az óvónők nincsenek tisztában a különélő szülő jogaival, illetve ezzel kapcsolatban saját kötelezettségeikkel. Pedig a jogszabályi háttér egyértelmű. Fontos kiemelni: nem elég a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályait figyelembe venni, a Köznevelési Törvénnyel összhangban kell azokat alkalmazni. Cikkünk tisztázza a helyzetet.

A Polgári Törvénykönyv értelmében:

4:146. § A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek

(1) A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.

(2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magába.

Láthatóan a törvényes képviselet a szülői felügyeleti jognak csak egy részét képezi.

4:167. § A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése] 

(1) A különélő szülők megállapodásának hiányában - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

4:168. § A különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására

(1) Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.

(2) A bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására. Ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát a bíróság korlátozhatja vagy megvonhatja.

4:175. § Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok  

(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.

(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

(3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

Sok iskola, óvoda arról tájékoztatja a szülőket, hogy amennyiben a gyermek feletti felügyeleti jogot az egyik szülő gyakorolja, az iskola nem ad tájékoztatást a másik szülőnek, hanem a Ptk.-ban rögzített együttműködési kötelezettségük alapján a felügyeleti jogot gyakorló szülő köteles a másik szülőt a gyermekkel kapcsolatos dolgokról tájékoztatni, beleértve azt is, ami az iskolában történik.

Nyilván ezen szabályra gondolnak:

4:173. § A szülők együttműködési kötelezettsége

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében - egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva - együtt kell működniük.

4:174. § A gyermekkel együttélő szülő tájékoztatási kötelezettsége 

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

4:176. § A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége 

Ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására, a szülői felügyeletet e tekintetben a különélő szülő gyakorolja. A különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt tájékoztatni köteles.

Azonban a Köznevelési Törvény ez alól kivétel, ugyanis az nem a törvényes képviselőhöz, hanem a „szülőhöz” telepíti a jogokat, ami a legnyilvánvalóbban a 3. §-ban látható:

3. § (1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.  

(2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.

A Köznevelési Törvény láthatóan külön nevesíti, hogy a törvényes képviselő, illetve a szülő látja el a nevelés és oktatás feladatát (ezért köteles a gyermekkel mondjuk a külön élő édesapa is tanulni, ő is felel azért, hogy a gyermek leckéje legyen kész, felkészüljön az órákra).  Itt jegyzem meg, hogy a nevelés, gondozás a kapcsolattartás során a különélő szülő feladata.

Ha a Köznevelési Törvény keresőjébe beírja  valaki a „törvényes képviselő” kifejezést, akkor láthatja, hogy a 3. §-on kívül a 41. §-ban szerepel még, akként, hogy az intézmény milyen adatokat tart nyilván, de itt is külön nevesíti a szülőt és a törvényes képviselőt:

(4) bekezdés b) pontjában: „szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,”

(4/a) bekezdés a) pontjában: „a szülő, a törvényes képviselő önkéntes adatszolgáltatása alapján a gyermek, a tanuló nemzetiségi hovatartozására vonatkozó adatot,”

(7) bekezdésben:

„(7) A gyermek, tanuló adatai közül

a) *  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, egyéni munkarendje, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,

c) *  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre, illetve a tanuló fizikai állapotára és edzettségére vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek,

d) *  a neve, születési helye és ideje, társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének megelőzése, feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,

e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére,”

62. §-ában: f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,

szerepel a törvényes képviselő neve, mellette nevesítik a szülőt.

Ebből az következik, hogy mivel a szülő és a törvényes képviselő azonos módon van nevesítve a Köznevelési Törvényben, az iskola köteles azonos bánásmódot „tanúsítani” velük szemben, azonban nem teljesen azonos jogok illetik meg a szülőt és a törvényes képviselőt, ami viszont nem a Köznevelési Törvényből, hanem a Ptk-ból adódik.

Ez azt jelenti, hogy a törvényes képviselőnek döntési jogai vannak, az iskola kizárólag tőle várhat tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a gyermek milyen tanfolyamokra járjon, elmehet-e az osztálykirándulásra, vagy pl. az iskolai keretekben zajló orvosi ellátáson részt vegyen-e vagy sem.

Az iskola azonban mindkét nevesített személyt köteles mindenről tájékoztatni, hiszen a jogszabály azonos szinten említi mindkét személyt.

A jogszabályban ugyn nem szerepel, hogy az iskola kinek köteles tájékoztatást adni a gyermekkel kapcsolatban, de nem öncélúan kell az iskolának a szülő és a törvényes képviselő lakcímét és adatait is nyilvántartani, hanem azért, mert mindkét szülőt köteles tájékoztatni - azonos jogaik vannak, tehát ha az egyiket valamiről tájékoztatja pl. e-mailben, akkor a másikat is köteles. Ez azt is jelenti, hogy a különélő szülő jogosult hozzáférni az e-naplóhoz, tehát köteles az iskola a kódot neki is kiadni. Jogosult továbbá résztvenni a fogadó órákon, szülői értekezleteken és nyílt napokon, ennek megfelelően jogosult ezeken kérdezni és köteles az iskola tájékoztatást adni mindenről, amiről a törvényes képviselőt tájékoztatja.

Amikor a törvényes képviselő bemehet az iskolába, akkor bemehet a különélő szülő is (kizárólag a tanárokkal való kapcsolatfelvétel, vagy nyílt nap kapcsán). Nem jogosult ugyanakkor ezen alkalmakkor a gyermekkel kapcsolatba lépni, tehát nem mehet be azért, hogy a gyermekkel találkozzon, kivétel ez alól a nyílt nap, pl. anyák napja, karácsonyi ünnepség, évnyitó, évzáró, amikor nyilvánvalóan találkozik a gyermekével is. A különélő szülő ugyanakkor nem köteles (és nem is jogosult, mert veszélyeztetné a gyermeket) a gyermek mellett idegenként elmenni, ha akár az iskolában, akár az utcán összetalálkoznak.

Emellett természetesen a különélő szülőnek és a törvényes képviselőnek együttműködési kötelezettsége van és tájékoztatási kötelezettségük is van egymás felé, amennyiben ennek nem tesz eleget bármelyik fél, jogosult a szülő és/vagy törvényes képviselő a gyámhivatalnál eljárást kezdeményezni,  erre azonban a gyámhivatalnak egyetlen intézkedési lehetősége van, az 1997. évi XXXI. törvény 68. §-a alapján védelembe vételi eljárást indíthat azon szülő ellen, amelyik a szabályokat megszegi - ez a gondozó szülő jogsértése esetén akár a felügyeleti jog iránti per megindítását is eredményezheti a gyermek különélő szülőhöz történő ideiglenes elhelyezésével (Gyvt. 72. § - bár a hatóságok rendre elnézik az ilyen jogsértéseket), akár a különélő szülő kapcsolattartási jogának korlátozását, szüneteltetését (erre sem láttam még példát).

2020. márciusától a 2017. évi CXVIII. törvény a bíróság hatáskörébe utalta a kapcsolattartás végrehajtását, így amennyiben kiderül, hogy a különélő szülő a kapcsolatfelvétel érdekében,  illetve a többi szülőt is megillető jogkört jelentősen túllépve mászkál be az intézménybe, ezt pedig az iskola igazolja, a gondozó szülő végrehajtási kérelmet nyújthat be a bíróságra.

Amennyiben viszont a különélő szülőt a jogai gyakorlásában az intézmény akadályozza, pl. nem ad tájékoztatást, kizárják a szülői értekezletről és nyílt napokról, fogadóórákról, a különélő szülő kártérítési pert indíthat a személyhez fűződő jogai megsértése miatt - az iskolának egyetlen dologhoz van joga (és ez kötelessége is): a gyermeket kizárólag a törvényes képviselőnek, ill. az általa megjelölt személyeknek adhatja ki.

Ez a gyakorlatban sanos azt is jelenti, hogy bár a gyermek azért kerül egyik vagy másik szülőhöz, mert kettévágni mégsem lehet, és bár általában mindkét szülő alkalmas a gyermek nevelésére, mégis az esetek túlnyomó többségében az anyánál helyezik el a gyermeket, előállhat az az eset, hogy a gyermeket szerető, évek óta róla gondoskodó apa nem hozhatja el az iskolából, míg az anya aktuális ízlésére van bízva, hogy az apán kívül bárki más (akár a buszsofőr, vagy az aznap megismert férfi) elhozhatja, ha azt a személyt a törvényes képviselő feltünteti akként, mint aki a gyermeket jogosult elvinni.

Összefoglalva a fentieket tehát: az iskola és óvoda köteles tájékoztatni a különélő szülőt is a gyermekkel kapcsolatos, gondozó szülővel is megosztott információkról.

Joga van a különélő szülőnek a gyermek e-naplójához hozzáférni, az intézmény köteles tájékoztatni a fogadó órákról, szülői értekezletekről és nyílt napokról (amennyiben ezek az intézmény honlapján fent vannak, akkor nyilván onnan tájékozódik mint mindenki más), ill. az a különélő szülő elérhetőségeit is fel kell tüntetni a gyermek üzenőfüzetében, naplóban, vagy ahol épp nyilvántartják a gondozó szülő adatait és amennyiben szokásos az iskolában kör-e-mailekben tájékoztatni a szülőket eseményekről, akkor ezen listára is fel kell tenni a különélő szülőt.

forrás: Jogi Fórum

Globális adatbiztonsági kezdeményezést jelentett be kedden Vang Ji kínai külügyminiszter a globális digitális vezetésről szóló nemzetközi szemináriumon videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.
Mostantól pénzbüntetéssel szankcionálható, ha valaki nem visel maszkot, vagy ha azt szabálytalanul hordja - közölte a Főpolgármesteri Hivatal kedden.
Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője szerint el akarta tussolni a belga hatóság azt az esetet, amikor rendőri intézkedés közben meghalt egy szlovák férfi egy belga fogdában 2018-ban.
„A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie” - deklarálja a normavilágosság követelményét a jogalkotásról szóló törvény. De mit is jelent ez pontosan? Milyen nehézségekkel szembesül a laikus, jogkereső állampolgár, amikor valamely jogát jogi képviselő nélkül kívánja érvényesíteni? Hogyan függ össze a jogi nyelv a jogbiztonsággal? Mire terjed ki a jogalkotók és jogalkalmazók felelőssége?
Milyen ellátásra jogosult az igazoltan koronavírussal fertőződött munkavállaló a járvány idején? Mikor beszélhetünk foglalkozási megbetegedésről? Miként alakulnak a táppénz szabályok a hatósági házi karanténba helyezett munkavállalók esetében? És vajon mire jogosultak a külföldről haza érkezők?
A Bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot fogadott el annak érdekében, hogy biztosítható legyen a tagállamok által a koronavírus-világjárvány miatt hozott, a szabad mozgást korlátozó intézkedések uniós szinten történő összehangolása és egyértelmű kommunikálása a lakosság felé.
A jó jogásznak nem kizárólag szakmai képzettséggel, szerteágazó lexikális tudással kell rendelkeznie, de egyúttal kiforrott erkölcsi, morális értékrenddel is - hangoztatta az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár hétfőn Pécsen.
Wolf Csaba 2020. szeptember 1-jén csatlakozott Magyarország egyik legnagyobb jogi irodájához. A Baker McKenzie-nél elsősorban a Magyarország és Kína között létrejövő befektetések kapcsán lesz az ügyfelek segítségére.

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím


Általános adatkezelési tájékoztató
 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.