jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Áttörést jelentett a 2020-as év a táv- és otthoni munkavégzés elterjedésében Magyarországon. A tavalyi év első felében meghatszorozódott azoknak az aránya, akik táv- illetve otthoni munka keretei között dolgoztak, és ez az arány a COVID-19 járvány első hullámának lecsengését követően sem csökkent le a járvány előtti szintre – többek között erre világítanak rá az Állami Számvevőszék elemzői.

A foglalkoztatottság egy adott gazdaság munkaerőpiacának fontos jelzőszáma, ami közvetlenül befolyásolja a fenntartható gazdasági növekedést. Az Állami Számvevőszék, mint a közpénzek őre, kiemelt figyelmet fordít a költségvetési, makrogazdasági folyamatok elemzésére, illetve az azokat befolyásoló kockázatok, tendenciák értékelésére. Ebből a szempontból a táv- és otthoni munka témaköre 2020-ban – a COVID-19 világjárvány gazdasági és társadalmi következményei miatt – különösen felértékelődött, illetve aktuálissá vált.

A COVID-19 járvány megjelenése következtében elsőrendű fontosságúvá vált, hogy az emberi egészség védelmének biztosítása mellett miként lehet a munkavégzés folytonosságát fenntartani. A „business continuity" elsőszámú eszköze az emberek otthonából, digitális eszközökkel végzett munka alkalmazása volt. Ez új szervezetirányítási, jogi és technológiai kihívásokat vetett fel, továbbá ráirányította a figyelmet a táv- és otthoni munka szélesebb társadalmi összefüggéseire. Az ÁSZ elemzői ezeket az összefüggéseket szintetizálták.

A táv- és otthoni munka elterjedése jelentős potenciállal rendelkezik

A táv- és otthoni munka elterjedésében a járvány okozta helyzet látványos áttörést jelentett Magyarországon. Hazánkban a KSH adatai alapján 2010. és 2019. között a foglalkoztatottak átlagosan 2,9%-a végzett alkalmi, vagy tartós jelleggel távmunkát. 2020 májusára ugyanakkor ez az arány 17%-ra nőtt, ez több mint 750 ezer foglalkoztatottat jelentett. A táv- és otthoni munka keretei között foglalkoztatottak aránya a járvány első hullámának lecsengésével sem csökkent le az eredeti szintre, mintegy 7% százalék körüli szinten stabilizálódott. Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy azok, akiknek már vannak saját tapasztalatai erről a munkavégzési formáról, sokkal pozitívabban ítélik azt meg – így a járvány a táv- és otthoni munka elfogadottságát is elősegítette.

Előtérbe kerül a teljesítmény

A táv- és otthoni munka menedzselése során egyre inkább előtérbe kerül a munka eredményének nyomon követése – így a kötött munkaidő központi szerepe is veszíthet jelentőségéből. Mindez a munkaviszony tartalmában is hangsúlyeltolódást jelenthet: rendelkezésre állás helyett az eredmény kerül a középpontba – mutatnak rá az ÁSZ elemzői.

A térbeli akadályok leomlása erőforrást szabadít fel

Az ÁSZ elemzői kiemelik azt is, hogy a munka térbeli kötöttségeinek fellazulása javíthatja a foglalkoztatottságot azokban a csoportokban, amelyek a közlekedési, lakhatási, vagy egyéb élethelyzetbeli akadályok miatt kevésbé tudtak részt venni a munkaerőpiacon. Emellett a táv- és otthoni munka térnyerése mérsékelheti az ingatlanpiac területi eltéréseit, valamint csökkentheti a közlekedési infrastruktúrák igénybevételét.

Egyensúly az adatbiztonság és a magánszféra között

Minden munkavégzés elemi követelménye a munkavállaló ellenőrzése, és a munkáltató adatainak biztonsága – húzzák alá az ÁSZ elemzői. Ezért a táv- és otthoni munkavégzés fokozott adatbiztonsági kockázatot jelent. Ha egyensúlyba kerül a munkavállaló ellenőrzése és magánéletének védelme, az hozzájárul a táv-és otthoni munka elfogadottságához és sikeréhez – emelik ki az ÁSZ elemzői.

Sikertényezők: megfelelő munkakörülmények és lelki egészség

Az otthon minősége fontos sikertényező – hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői. A munkakörülményekre vonatkozó standardok érvényesülését az otthon terében is megfelelő szabályok kell, hogy támogassák. Az otthonról végzett munka mentálhigiénés kihívásokat is támaszt, ezért az új munkaforma sikere megköveteli, hogy a munkavállalók lelki egészsége is nagyobb figyelmet kapjon. Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy hosszútávon – mentálhigiénés szempontból is – az otthonról és az irodából végzett munka szabályozott és kiszámítható kombinációja lehet optimális foglalkoztatási forma.

Az elemzés következtetései hozzájárulást jelentenek a munka világát és a digitális államot érintő állami politikák megtervezéséhez, információkkal szolgálnak egy korszerű munkajogi feltételrendszer kialakításához, emellett az ÁSZ elemzése szempontokkal szolgál az állami és a magánszektor munkáltatói számára a táv- és otthoni munka feltételeinek kialakításához is.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Elemzéseiben az ÁSZ összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, lehetőségekre.

forrás: Jogi Fórum

Magyar elnököt választott a több mint negyvenezer közjegyző európai képviseletét ellátó Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE). Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének személyében először lett egy évre a szervezet vezetője egy 2004 után csatlakozott uniós tagállamban működő közjegyző. A CNUE soros elnöki feladatait 2021-ben a magyar közjegyzőség látja el.
A 2019. július elseje előtt született gyermeket örökbefogadó családoknak is megnyílik a babaváró támogatás és a jelzáloghitel elengedésének lehetősége egy módosításnak köszönhetően - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdán Facebook-oldalán.
A jövő héttől csak azok utazhatnak be külföldről Angliába, akik indulásuk előtt koronavírus-szűrésen vesznek részt és a teszt eredménye negatív - közölte pénteken a brit közlekedési minisztérium.
Az a jogértelmezés és jogalkalmazási gyakorlat fogadható el alkotmányosnak, amely nem zárja ki a bejegyzett élettársakat a közeli hozzátartozók köréből - szögezi le az Alkotmánybíróság II/1011/2013. számú, utólagos normakontroll iránti indítványt elutasító határozatában.
Jelentősen átalakult a jótállásra vonatkozó szabályozás - azon belül is a fogyasztóra vonatkozó szabályok. A jótállással kapcsolatban egyébként is sok félreértésen alapuló legenda terjed- a Niveus Consulting Group segít eligazodni a szabályokon.
Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta, és a 2020. évi CXIX. törvénnyel kihirdette a 2016. évi CXXX. törvény, azaz a Polgári Perrendtartás (Pp.) novelláris módosítását. Az új szabályok döntő többségét a törvény értelmében a bíróságoknak már a folyamatban lévő peres ügyekben is alkalmazniuk kell. Cikkünkben összeszedtük amire figyelni érdemes!
A Pro Veritate Egyesület már gyermekkortól kezdve fontosnak tartja, hogy a jövő generációit a jogi tudatosságra, a tudatos életmódra nevelje, ennek érdekében meghirdeti a JOG STORY Rajzpályázatot.
Korrupció miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség egy igazságügyi szakértő ellen, aki "sikerdíjért" cserébe hamis szakvéleményt állított ki egy vállalkozónak, és ő ennek alapján a megállapított kártérítés mintegy hatvanszorosát kérte a bíróságon.
Törvénnyel tiltanák be az okostelefonok használatát az ukrajnai iskolákban. A törvénytervezet benyújtásával az a cél, hogy a diákok jobban tudjanak a tananyagra és egymásra koncentrálni az iskolákban
A szakértő a bírósági eljárásban a bizonyítás eszköze. De mit is jelent ez pontosan? Ki minősül szakértőnek? Mi minősül szakkérdésnek? Köti-e a szakvélemény a bíróságot? Megszüntethető-e két szakvélemény közötti ellentmondás a bíró értékelő tevékenységével? Értékelhető-e a szakértő munkája? Mikor vehető igénybe eseti szakértő?
Hongkong kész megfontolni az igazságügyi reformokat sürgető felhívásokat, ám a reformok alapja nem lehet az, hogy valakinek nem tetszenek a bíróság határozatai - jelentette ki Geoffrey Ma, a hongkongi legfelsőbb bíróság elnöke leköszönő beszédében kedden a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadásában megjelent cikk szerint.
A Központi Nyomozó Főügyészség többszörösen minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik korábbi igazgatóhelyettese és három társa ellen.

Minden olyan felet, akinek személyesen kell megjelennie a bíróság előtt, és aki a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamely nemzetiség tagja, azonos feltételekkel kell hogy megillesse a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga - szögezi le az Alkotmánybíróság III/742/2019. számú, alkotmányos követelményt megállapító határozatában.

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a polgári peres eljárások során a nyelvhasználathoz való alapjogból fakadó alkotmányos követelmény, hogy minden olyan felet, akinek személyesen kell megjelennie a bíróság előtt, és aki a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamely nemzetiség tagja, azonos feltételekkel kell hogy megillesse a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó bíró a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.), valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) egy-egy anyanyelvhasználattal kapcsolatos rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítását és a folyamatban lévő perben való alkalmazásának kizárását kérte az Alkotmánybíróságtól, mert álláspontja szerint azok sértik a Magyarországon élő nemzetiségiek nyelvhasználathoz való alapjogukat, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköznek.

A Pp. kifogásolt szakasza értelmében törvény, az Európai Unió kötelező aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában a bíróságoknak címzett beadványokat magyar nyelven kell előterjeszteni, a bíróság a határozatát is magyar nyelven küldi meg. A nemzetiségek jogairól szóló törvény és az Alaptörvény rendelkezései szerint a nemzetiségek jogairól szóló törvény mellékletében foglalt valamennyi nemzetiséget azonos feltételekkel kellene, hogy megillesse az anyanyelv használatához fűződő jog. Ez azonban nem valósul meg, mert a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájához kapcsolódóan Magyarország csak néhány nyelv tekintetében vállalt kötelezettséget a polgári igazságszolgáltatás területén, így például az alapul fekvő ügyben kérdéses ukrán és a ruszin nyelv vonatkozásában nem. Az Ákr. kifogásolt rendelkezése pedig lehetővé teszi a nemzetiségi nyelvhasználatot a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó személy számára, ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy a nemzetiségi nyelven benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést a hatóság az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordítja.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó bíró valójában mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló indítványt terjesztett elő, amelyre nem jogosult, így az Alkotmánybíróság ezen indítványi elemeket érdemben nem vizsgálta, így nem semmisítette meg a Pp. és az Ákr. kifogásolt rendelkezéseit, és nem rendelt el alkalmazási tilalmat sem.

Az Alkotmánybíróság eljárása során azonban úgy ítélte meg, hogy alkotmányos követelmény megfogalmazásával, egyben a hatályos jog kíméletével lehetősége van orvosolni a támadott rendelkezések megfogalmazásából levezethető azon önkényes, és ezáltal az Alaptörvényben rögzített nyelvhasználathoz való alapjoggal ellentétes eredményre vezető értelmezést, amely különbséget vél felfedezni az egyes nemzetiségek tagjainak a polgári perekben való szóbeli kommunikációjára vonatkozó szabályok tekintetében. Az Alkotmánybíróság így megállapította, hogy a polgári peres eljárások során a nyelvhasználathoz való alapjogból fakadó alkotmányos követelmény, hogy minden olyan felet, akinek személyesen kell megjelennie a bíróság előtt, és aki a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamely nemzetiség tagja, azonos feltételekkel kell hogy megillesse a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga. Az Alkotmánybíróság rendelkezett továbbá arról, hogy ha valamelyik fél a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamelyik nemzetiség tagja, és személyes megjelenése során a nemzetiségi nyelvét kívánja szóban használni, azt megteheti anélkül, hogy az külön költséget jelentene számára.

forrás: Jogi Fórum

Megjelent a Gazdasági Versenyhivatal szakmai lapja, a Versenytükör 2020. évi második rendes, téli száma. - Letölthető a Jogi Fórumon!

A 2020-ban második alkalommal szedte csokorba a GVH a versenyjog és versenypolitika aktuális kérdéseiről az Európai Unió Bíróságának közelmúltban napvilágot látott gyakorlatát. A Versenytükör legújabb lapszámában ezek mellett a Versenytükör már-már örökzöldnek számító témájával, vagyis a digitális piacokkal kapcsolatban tanulmányokat, továbbá a 2020 októberében megjelent Competition Law and Antitrust: A Global Guide című műről könyvbemutató is olvasható.

Az Európai Unió Bíróságának gyakorlatát széles spektrumon ismertetik a jelen lapszámban bemutatott cikkek. A kifogásközlés és az eljárás során elvárt bizonyítási szint, a kartelljogsértések időtartamának kérdése, a Bizottság helyszíni vizsgálati jogkörének keretei, a nemzeti bíróság definiálása, valamint a bírságkiszabás során is alkalmazandó egyenlő bánásmód elve mind-mind olyan témákat feszegetnek, melyekre ugyan a jogalkotó a jogi keretrendszert megadta, ennek alkalmazása a mindennapi munkában mégis problémát okozhat a gyakorló jogászok számára.

A tanulmányok a digitális piacokat különböző szempontból ölelik fel. Egyrészről bemutatják a digitális összefonódások hazai tapasztalatait, másrészről a zéró ár modellhez kapcsolódó versenyjogi megfontolások kérdéskörét is körbejárják. Utóbbi – angol nyelvű – tanulmány szélesebb, nemzetközi közönséget is céloz, melyet a téma újszerűsége, a felvetett megoldási javaslatok és meglátások kétségtelenül indokolnak.

A Competition Law and Antitrust: A Global Guide című mű bemutatójával a cikk szerzője az Amerikai Összehasonlító Jogi Társaság volt elnökének könyvére hívja fel a figyelmet, melyben az író történeti kontextusba helyezi az aktuális versenyjogi szabályokat és jogfejlődést.

A Versenytükör 2020. évi II. száma ITT elolvasható.

forrás: Jogi Fórum

A klímaváltozás és a fenntarthatóság jelentette kihívások az elmúlt években számos unortodox szabályozási megoldás megjelenését eredményezték. A kísérleti szabályozási környezet az egyik leghatékonyabb eszköze a kihívások megoldására kínált innovatív megoldások felfuttatásának. Az efféle tesztkörnyezetek ún. kísérleti klauzulákon keresztül vezethetőek be a szabályozásba. - Holló Richárd és Simon Gábor, a DLA Piper Hungary szakértői foglalják össze, hogy a kísérleti klauzulák gyakorlata milyen perspektívát ad a magyar szabályozónak.

A hazai perspektíva – energetika

Ha egy energetikai tesztkörnyezet magyarországi bevezethetőségét vizsgáljuk, láthatjuk, hogy maga a koncepció nem idegen a magyar jogtól sem, hiszen a pénzügyi szektorban az MNB már több éve működteti a saját regulatory sandboxát, az Innovációs Pénzügyi Tesztkörnyezetet. Hasonló ösztönző szabályozást az energiaszektorban csak mozaikszerűen látunk, pl. a demonstrációs projekt uniós jogi fogalmát a magyar szabályozás is implementálta és alkalmazza a megújuló forrásból való termelés dimenziójában [lásd: a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017 (X. 17.) Korm. rendelet 10. § b) pont], a hasonló tartalmú mintaprojekt fogalma pedig az okosmérési berendezések területén értelmezett [lásd: az okos mérés bevezetésével kapcsolatos központi mintaprojekt megvalósításával összefüggő szabályokról szóló 26/2016 (II. 25.) Korm. rendelet, 13. § (1) bek.,15. §].

E megoldások ugyanakkor nem tartalmazzák a szabályozási könnyítés lehetőségét, ami a tesztkörnyezet kétségkívül legfontosabb eleme. Így felvázolandó egy olyan szabályozási rezsim, mely általánosabb jelleggel képes a szektor innovatív megoldásait kezelni.

Ennek érdekében a nemzetközi szabályozás alapján megismert korlátokat, megoldásokat figyelembe véve azt tudjuk mondani, hogy egy, a legfontosabb ágazati kódexekbe – kiemelten a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 159. §-ba – illesztett kísérleti klauzulával felhatalmazást nyerhetne a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tesztkörnyezet működtetésére. Az MNB példáját követve e hatósági ügyként keretezett eljárás részletszabályait rendeleti szinten lehetne bevezetni. A klauzulában lefektetésre kerülhet, hogy a MEKH a törvény céljaival összhangban kísérleti szabályozási tesztkörnyezetet működtet, melynek keretében a hatóság engedélyezi és felügyeli az innovatív megoldást kínáló engedélyes termékének, szolgáltatásának valós piaci körülmények melletti tesztüzemét, mely tesztüzem idejére az engedélyesnek kormányrendeletben meghatározott módon szabályozási könnyítés adható.

Az így intézményesített tesztkörnyezet a korábban említett megújuló forrásból való termelés illetve okosmérési berendezések dimenziójában megjelenő innovációkon túl alkalmazást nyerhetne a háztartási méretű kiserőművek terén is, kiemelten pl. az utópiából lassan valóssággá váló villamosenergia-tárolás révén megvalósuló autonóm lakossági termelők és elosztói engedélyesek között megváltozott kereskedelmi kapcsolatok tesztelésében.

Az ilyen tesztüzemek azon túl, hogy a hatóság felügyelete révén nagyobb biztonsággal tudnák prezentálni az új típusú gyakorlatok lehetőségeit, magának a szabályozónak is hasznos ismeretekkel szolgálnának a szabályozási környezet frissítését illetően.

A hazai perspektíva – közlekedés

A hazai közlekedésben azt látjuk, hogy Magyarország igen előkelő helyen áll a legfontosabb technológiai nóvumok kezelése terén: a KPMG tavalyi jelentése alapján kiderült, hogy Magyarország a világon 25. helyen áll az autonóm közlekedésre való felkészültségben. A tényleges szabályozás szintjén ez úgy jelenik meg pl. hogy a 11/2017. (IV.12.) NFM rendelet módosította a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990 évi KöHÉM rendelet fejlesztési jármű fogalmát oly módon, hogy annak két alkategóriája, a fejlesztési célú autonóm, és a fejlesztési célú nem autonóm jármű is értelmezetté vált.

A fejlesztési jármű fogalma egy újabb példa az ösztönző szabályozásra, viszont e keretrendszer szintén nem rendelkezik a könnyített feltételek mentén való működés lehetőségéről. Az energiaszektorban vázolt megoldást követve egy, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénybe bevezetett kísérleti klauzula nyomán, akár az említett KöHÉM rendelet fejlesztési jármű fogalmának, akár az elektromobilitás szolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 243/2019 (X. 22.) Korm. rendelet keretei között részletezett tesztkörnyezet utat nyitna olyan grandiózusabb innovációk tesztelése számára, mint amiket a pl. hálózatba kapcsolt járművek tesznek lehetővé. Németországban a Bosch által fejlesztett mobilos applikáció révén a töltőállomások 80 %-a már hálózati kapcsolatban áll a cég rendszereivel.

A hálózatba kapcsolás a töltőállomások hatékonyabb kihasználásán túl többek között lehetőséget biztosít a járművek közötti kommunikációt alkalmazó balesetmegelőző rendszerek, vagy a parkolást egyszerűsítő, intelligens parkolórendszerek használatára.

Egy, a szabályozási környezethez képest könnyített feltételek szerinti működést lehetővé tevő, hatósági felügyelet mellett zajló teszteljárás révén az ilyen innovációk valós körülmények közötti próbája gördülékenyebbé válhatna, a tényleges közlekedésben lehetne ugyanis kipróbálni olyan rendszereket, mint pl. a Daimler és a Bosch által közösen létrehozott, jelenleg az új Mercedes-Benz S-osztályban tesztelt automatizált, sofőrmentes parkolás (Automated Valet Parking), ami az eddigi eredmények alapján mintegy 20 százalékkal nagyobb hatékonyságú helykihasználást képes elérni a parkolóházakban.

Kapcsolódó cikk (jelen írás első része): 

Kísérleti klauzulák a fenntarthatóság jegyében - Mozaikok a szabályozás nemzetközi gyakorlatából

forrás: Jogi Fórum

Január elsejétől tovább csökkent az adminisztráció a felnőttképzésben - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden.

A felnőttképzési szabályozás további jelentős egyszerűsítése azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb időt vegyen igénybe a képzésekkel kapcsolatos adminisztráció - tájékoztatott az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. A kormány 2010 óta munka- és tudásalapú társadalmat épít: ennek részeként a felnőttképzési rendszer megújításának elsődleges célja megmutatni, milyen képzésekben érdemes részt venni a munkaerőpiacon való eredményes érvényesüléshez. Ehhez szükség van a képzésekre vonatkozó adatokra, de január elsejétől már kevesebb az ehhez kapcsolódó adminisztrációs teher - tette hozzá György László.

A felnőttképzési szabályozás változásai a vállalati belső képzésekre vonatkozó szabályok egyszerűsítését, és az adatszolgáltatási és adatkezelési kötelezettségek csökkentését érintik. A módosítás következtében nem tartoznak a vállalati belső képzések körébe - azaz semmilyen adminisztráció nem terheli - a hat óránál rövidebb képzések, valamint szintén kikerültek a törvény hatálya alól a munkavállalók számára nyújtott munka- és tűzvédelmi képzések. További fontos könnyítést jelent a vállalkozások számára, hogy a képzésekhez kapcsolódó adatszolgáltatást elég negyedévente - tehát évente összesen négy alkalommal - teljesíteniük. A belső képzésekre vonatkozó szabályok egyszerűsítésén túl minden felnőttképzés esetében kevesebb adatszolgáltatásra van szükség, valamint jelentősen - csaknem a felére - csökkent a kezelendő személyes adatok köre is.

A tavaly szeptember 1-jén elindult új felnőttképzési rendszer bevezetésének célja az adminisztratív terhek csökkentése mellett a képzések mérhetőségének kialakítása és munkaerőpiaci relevanciájának javítása, a felnőttképzésben résztvevők számának növelése, valamint a kimenetvezérelt - azaz a szabályozás fókuszát a folyamatról a kimeneti mérésre áthelyező - képzési rendszer létrehozása volt.

forrás: Jogi Fórum

Több százezer oldalnyi kulturális és ipartörténeti dokumentumot digitalizáltat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). Jövőre tovább nő az online is elérhető tartalmak száma, amelyek között olyan híres találmányok is megtalálhatóak lesznek, mint a villanyóra, a golyóstoll vagy a Kalmopyrin® hatóanyagának eredeti dokumentumai vagy a több, mint száz éve érvényes védjegyek, mint például az Apenta®, és marketing vagy reklámtörténeti értékek. A koronavírus járvány hatására a hivatal 2020-ban számos területen rohamos fejlődésen ment keresztül, nem csak digitalizálás tekintetében, de az infrastruktúra fejlesztés területén is.
Új szabályok léptek életbe pénteken az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében, miután véget ért a brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (Brexit) óta érvényben volt átmeneti időszak. Intenzív tárgyalásokat követően az Európai Bizottság 2020. december 24-dikén megállapodásra jutott az Egyesült Királysággal az Európai Unióval folytatandó jövőbeli együttműködésének feltételeiről. De mire is terjed ki a megállapodás? És mik a feltételek?
Az Áldozatsegítő Központokban előforduló valódi esetek alapján készítenek videó podcast sorozatot áldozatsegítő szakemberek. "A színészek segítségével bemutatott történetek nem csupán az áldozattá válás megelőzésében segítenek, de abban is, hogy felismerjük, ha környezetünkben hasonló helyzetbe kerül valaki." - írja Facebook-oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter.

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím


Általános adatkezelési tájékoztató
 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.