jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat 2015-ben kezdte meg a vezetőképzéssel kapcsolatos munkát. Célul tűzték ki egy olyan bírósági, ügyészségi vezetőképzési tematika kidolgozását, amelyet majd ajánlásként a résztvevő országok rendelkezésére bocsátanak. 
A kisvállalkozások számára fenntartott alanyi áfa mentesség visszamenőleges hatállyal történő választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes az uniós joggal - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
Az 1989. decemberi forradalom idején elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítja a román katonai ügyészség Ion Iliescut. Erről kedden tájékoztatták a volt államfőt.

A mai napon az Európai Bizottság a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokkal közösen közzétette 207 olyan weboldal uniós szintű átvilágításának eredményeit, amelyek vezetékes/mobiltelefon-, internetszolgáltatásokat, illetve online video- vagy audioközvetítésekkel kapcsolatos szolgáltatásokat kínálnak. Az átvilágításból kitűnik, hogy e weboldalak közül 163 esetében az uniós versenyjog megsértése állhat fenn.

A leggyakrabban azonosított problémák közé tartoznak a következők: az állítólagosan ingyenes vagy diszkont áron kínált csomagok, amelyek valójában több ajánlat összekapcsolásával létrejött csomagok, a vitarendezési eljárás hiánya, vagy az a tény, miszerint ezek a weboldalak egyoldalúan megváltoztathatják a szerződéses feltételeket, anélkül, hogy erről a fogyasztót tájékoztatnák vagy a változást megindokolnák számára.

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos így nyilatkozott: „A fogyasztók minden nap használják mobiltelefon- vagy internet-előfizetéseiket, és fontos, hogy meg tudjanak bízni ezekben a szolgáltatásokban. Ez az átvilágosítás megerősíti azonban, hogy számos ilyen szolgáltatásokat értékesítő weboldal megtéveszti a fogyasztókat azáltal, hogy hamis kedvezményeket hirdet vagy nem szolgáltat teljes körű tájékoztatást, amely lehetővé tenné a megalapozott választást. Bízom abban, hogy a hamis és megtévesztő információkat mielőbb kijavítják annak érdekében, hogy az ágazat teljes mértékben megfeleljen az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak.”

A Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az ”Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” című kezdeményezésre, amely még erősebb eszközt ad majd a fogyasztók kezébe a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmazó kereskedőkkel szemben, és lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályokat még hatékonyabban érvényesíthessék.

Főbb megállapítások:

  • Az esetek 50%-ában a weboldal ingyenesen vagy diszkont áron kínál reklámoz olyan szolgáltatáscsomagokat, amelyek valójában több ajánlat összekapcsolásával létrejött csomagok;
  • az esetek 78,7%-ában a weboldal nem tartalmazta az online vitarendezési platformhoz vezető hiperlinket;
  • a weboldalak 40,6%-án nem szerepelt a vitarendezési eljárás leírása;
  • a vizsgált weboldalak 31,9%-a egyoldalúan megváltoztathatja a szerződéses feltételeket vagy a szolgáltatás jellemzőit, anélkül, hogy erről a fogyasztót tájékoztatná, illetve lehetőséget biztosítana számára, hogy a szerződést felmondja;
  • a weboldalak 25,1%-a nem nyújtott világos és megbízható tájékoztatást a kompenzációs és visszatérítési lehetőségekről, amennyiben a szolgáltatás nem felel meg annak, amit a fogyasztó előfizetett;
  • 27,1% nem tartalmazott egyértelmű és átfogó információkat a szerződés automatikus megújításáról.

A következő lépések

A nemzeti hatóságok alaposabban megvizsgálják azt a 163 weboldalt, amelynél az átvilágítás szabálytalanságot tárt fel, és ha a szabálytalanság fennállását megerősítik, orvosolják azt. A fogyasztóvédelmi együttműködési hatóságok – rendelkezésükre álló nemzeti végrehajtási eljárások alkalmazásával – biztosítani fogják, hogy a weboldalak újra megfeleljenek a szabályoknak.

Háttér

A weboldalak uniós szintű átvilágítása (átfogó vizsgálata) többféle ellenőrzést tartalmaz, melyeket a fogyasztóvédelmi hatóságok különböző országokban egyidejűleg folytatnak le. Az ellenőrzések feltárják, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat tiszteletben tartják-e. Amennyiben az ellenőrzések során megállapítást nyer, hogy egy weboldal sérti az uniós fogyasztóvédelmi jogot, a fogyasztóvédelmi hatóságok kapcsolatba lépnek az érintett vállalkozással, és felszólítják a jogsértés megszüntetésére. A korábbi átfogó vizsgálatok a következő területekre irányultak: légitársaságok (2007), mobil tartalomszolgáltatás (2008), elektronikai cikkek (2009), internetes jegyvásárlás (2010), fogyasztói hitelek (2011), digitális tartalmak (2012), utazási szolgáltatások (2013), az elektronikai cikkekre vonatkozó garanciák (2014), a fogyasztók jogairól szóló irányelv (2015) és az utazási ágazatban használatos összehasonlító eszközök (2016).

A Bizottság minden évben kezdeményezi valamely szektor weboldalainak összehangolt átvilágítását. Ennek elvégzéséhez a 30 ország (28 uniós tagállam, Norvégia és Izland) fogyasztóvédelmi hatóságait tömörítő fogyasztóvédelmi együttműködési hálózattól kap támogatást. A hatóságok feladata az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok érvényesítése az EU-ban.

Az uniós fogyasztói piacok eredménytáblájának 2016. évi kiadása, amely több mint 40 piac teljesítményét vizsgálja a fogyasztók tapasztalatai alapján, rávilágított, hogy a távközlési ágazat okozta a legnagyobb károkat a fogyasztóknak, és feltárta azt is, hogy magasan ebben az ágazatban volt a legjelentősebb az aránya azoknak a fogyasztóknak, akik problémákkal szembesültek.

forrás: Jogi Fórum

Szervezeti és szükség esetén személyi következményei is lesznek a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) történt jogsértéseknek - mondta Horst Seehofer német belügyminiszter egy keddi lapinterjúban.
Kedd éjfélig lehet átnézni, elfogadni, kiegészíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által készített személyi jövedelemadó (szja) bevallási tervezetet, amit legegyszerűbben az ügyfélkapuval rendelkezők tehetnek meg a NAV honlapjáról elérhető felületen - hívta fel a figyelmet Kis Péter András, a NAV adószakmai szóvivője kedden.

Megöléssel fenyegette meg e-mailben a Miskolci Törvényszék büntetőbíráját egy férfi Borsodban, ezért zaklatás vétsége miatt egy év, két évre felfüggesztett fogházra ítélte a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság - tájékoztatta a törvényszék sajtószóvivője.

Gyurán Ildikó közölte: korábban a férfit az elsőfokú bíróság 8 hónap börtönre ítélte. A másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék a büntetését pénzbüntetésre enyhítette, és a megfizetésére 24 havi részletfizetést engedélyezett.

Ezek után a vádlott saját e-mail címéről üzenetet küldött a bíróságra, és azzal fenyegetőzött, hogy ha a pénzbüntetés miatt történik valami az édesanyjával, meghal az éhezéstől, akkor ő meg a bíró életére tör.

A bíróság a büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a férfi büntetett előéletű.

A vádlottnak kell viselnie a 354 ezer forintos bűnügyi költséget is.

Az ítélet ellen a vádlott felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett.

forrás: Jogi Fórum

Balogh János rendőr-vezérőrnagy válthatja Papp Károlyt az országos rendőrfőkapitányi poszton - derül ki a parlament honlapján pénteken közzétett bizottsági meghívóból.

Balogh Jánost szerdán hallgatja meg az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága.

A rendőrség honlapján található önéletrajza szerint Balogh János tanulmányait 1990-ben a Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövész- és harcjármű-üzemeltető szakán kezdte. 1995-ben végzett a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakán. Rendőri pályáját a Soproni Rendőrkapitányságon kezdte nyomozóként. 2012 óta a Készenléti Rendőrség parancsnoka, egyben országos rendőrfőkapitány-helyettes; 2015 júliusa óta a műveleti rendőrfőkapitány-helyettesi posztot tölti be.

forrás: Jogi Fórum

Nehéz bulvár ízű jelzők nélkül leírni azt a sikert, amit az ELTE ÁJK hallgatói Washingtonban a Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédversenyen elértek: az összevont felperesi és alperesi beadványokért abszolút első helyet szerzett a magyar csapat. Bazánth Barbarával, Németh Olíviával és Balázs Gergővel, valamint felkészítő tanáraikkal, Kajtár Gáboral és Csernus Mátéval beszélgettünk.

forrás: Jogi Fórum

Eljött a 2018-as első ún. nagyfelosztás ideje. Május 15-én összesen 3 milliárd 384 millió forint jogdíjat osztott fel és fizetett ki 53 ezer magyar és külföldi szerzőnek (valamint további jogosultnak) az Artisjus 151 470 különböző zeneműre. Ebből az összegből 1 milliárd 796 millió forint jutott magyar szerzőknek és más hazai jogosultaknak. A hazai szerzők közül összesen 7589-en részesültek ebből az összegből és 46 456 magyar dal vagy más zenemű adataira történt a jogdíjak felosztása.

Most az előző évi rádiós, televíziós elhangzások után járó jogdíjat fizette ki az Artisjus.  Ezeken kívül a gépzenei és magánmásolási jogdíjakból származó ún. „ráosztásokat” is májusban kapták meg a szerzők, valamint a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene utáni jogdíjakat is most utalta a közös jogkezelő. A „nagyfelosztás” második üteme június végén zajlik majd le (koncert- és filmzenei jogdíjakkal).

Összefoglaló:

- Bár több televíziócsatornánál is gondok voltak a jogdíjfizetéssel, a tavalyinál 8 százalékkal több TV-s jogdíjat kaptak a szerzők és a többi jogdíjra jogosult.
- A rádiós és televíziós zenei elhangzások után összesen 3 milliárd 10 millió forintot fizetett az Artisjus, ennek 49,6%-a jutott magyar művekre.
- A rádiókban 6519 magyar szerző művei szóltak, összesen több mint 12 évnyi időtartamban.
- A rádiós jogdíj 42 százalékát kapják magyar szerzők.
- A televíziókban 4467 magyar szerző művei szóltak; a zenei csatornákon 1,5 évnyi időtartamban.
- A televíziós jogdíj 57 százaléka magyar szerzőknek jár.
- A legtöbb magyar zenét játszó rádiók: Dankó Rádió, Rock FM, Jazzy Rádió, Forrás Rádió, Sláger FM. A legtöbb magyar zenét játszó televíziók: Muzsika TV, Sláger TV, Music Channel, MTV Hungary / VIVA, Hit Music.
- A rádiós-tévés elhangzások mellett most történt a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene jogdíjkifizetése is. Itt a klasszikus régi magyar slágerek dominálnak: a felosztott jogdíj 81%-a, 303 millió forint magyar szerzőknek járt. Az ilyen zenéknél kimagaslóan nagy az elhunyt szerzők aránya, akiknek a jogutódja kapja a jogdíjat.

 

Magyar vs. külföldi dalok elhangzásai és jogdíjai

Rádió

A rádiós elhangzásokra összességében 1 milliárd 564 millió forint jogdíjat fizetett az Artisjus 81 ezer különböző zenére - ebből 661 milliót (42%) magyar szerzőknek összesen 31 209 dalra vagy zeneműre. Az adatok alapján a korábbi évek tendenciája folytatódik: változatosabb volt a tavalyi évben játszott magyar zenék repertoárja, mint az egy évvel korábbi, és számosságát tekintve is több hazai zenét is lehetett hallani a rádiókban, mint 2016-ban. Természetesen még így is magasabb a külföldi zenék aránya összességében: a lejátszott zenék 62 százaléka volt külföldi szerzők műve, a rádiós jogdíjak 58 százaléka is hozzájuk jutott.
 
TV

A 2017-ben a televíziókban lejátszott zenék 1 milliárd 446 millió forint jogdíjat termeltek a hazai és külföldi szerzők (vagy örököseik, zeneműkiadóik) részére. Az összesen 84 ezer különböző elhangzott műnek a 25%-a volt magyar zene, de így is az összes jogdíj 57 százaléka jutott ezekre. A látszólagos aránytalanság oka az, hogy bár sokféleségüket tekintve a külföldi művek vannak túlsúlyban, magyar zenét gyakrabban játszanak a tévék, tehát számosságát tekintve mégis több a hazai műelhangzás a képernyőn.
 
Élő háttérzene

A nagyfelosztásba idén a rádiók és televíziók mellett a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene után járó jogdíj tartozott bele. Itt jelentősen más arányokat találunk szinte minden tekintetben. A 374 millió forint jogdíj 81%-a, mintegy 303 millió forint magyar szerzőknek járt 4190 dalra elosztva. Ez az arány még javult is a 2016-os évi adatokhoz képest: akkor a jogdíjak 76%-át kapták magyar szerzők. A 3009 szerző közül, akinek a művei vendéglátóhelyeken élőben elhangzottak, 1325 magyar (44%).

Hazai rádiós és televíziós piac Az Artisjus 2017-ben 52 rádióállomás adatait dolgozta fel, az előző évben ez 42 volt. Ez nem a rádióállomások számának egyszerű növekedését jelenti, hiszen 2017-ben komoly átalakulások voltak a médiapiacon; adók szűntek meg és jöttek létre; változott a vételkörzetük nagysága.


A jogdíjat fizető 52 rádióban együttvéve 1 877 321-szer szólalt meg magyar szerző műve, ez a felosztásban résztvevő 31 209 művel számolva dalonként átlag 60 alkalom (amiben persze a rotációban szóló slágerek és az alig néhányszor játszott számok is benne vannak). Összesen 384 millió másodpercnyi, avagy 12 évnyi magyar zene szólt a rádiókban. Ez azonban még csak az úgynevezett konkrét lejátszásokat jelenti, hiszen a háttérként vagy például szignálként szolgáló funkcionális zenékért is járt a jogdíj ezek szerzőinek.

A legtöbb magyar zenét játszó rádiók a következők voltak 2017-ben: Dankó Rádió (125 356 db elhangzás), Rock FM (79 509 db elhangzás), Jazzy Rádió (64 797 db elhangzás), Forrás Rádió (59 465 db elhangzás), Sláger FM (50 943 db elhangzás).

 

Tavaly még 40 tévéadó adatai és befizetései alapján fizetett jogdíjat a szerzőknek az Artisjus. Idén már 46 csatorna adatai kerültek be a felosztásba, azonban ezek közül 9 csak részösszeggel szerepel a felosztásban (csak a kábelszolgáltatótól érkezett összeggel – közülük kettővel voltak eredményesek a tárgyalások, ám itt az összeg másik részét csak jövőre lehet kifizetni), 4 teljesen hiányzik (a kábelszolgáltató jogdíjakat jogi okokból nem lehet kifizetni a szerzőknek), egynél pedig a 4. negyedévi adatok a csatornánál fennálló informatikai hiba miatt hiányosak. Minden olyan esetben, ahol akár a befizetett jogdíjjal, akár a megkapott adatszolgáltatás minőségével probléma van, az Artisjus munkatársai megteszik a szükséges lépéseket – először egyeztetésekkel, majd felszólítással, végül jogi úton.

Ezzel együtt is a televíziós jogdíj összege 12,5%-kal nőtt: a magyar szerzők, örökösök és zeneműkiadók műveire 831 millió forint televíziós jogdíjat kaptak – beleértve a konkrét zenei elhangzásokat és a többit is, mint például a szignál vagy az aláfestő zenéket. Ez az összeg 20 545 magyar dal vagy más zenemű szerzői között oszlik meg és 4556-an részesültek belőle.
A rádiókhoz hasonlóan a televízióknál is megkülönböztethető a konkrét és a funkcionális elhangzás. Azonban a tévéknél egészen más az arány a kettő között. Összesen 83 639 különböző zenemű hangzott el, ám ebből mindössze 28 965 konkrét elhangzás, a többi szignál, háttér- és reklámzene. A funkcionális zenék többségének külföldi a szerzője; a konkrét elhangzású műveknek azonban 41,8%-ban magyar szerzője volt.

Ha csak a magyar szerzők műveit nézzük, akkor a funkcionális és konkrét elhangzások időtartama között nagy a különbség: az előbbi 126 millió másodperc (4 év), utóbbi 51 millió, vagyis 1,5 évnyi magyar zene. Míg ez az időtartam csökkent a 2016-oshoz képest, az elhangzások száma nőtt.

A televíziók között hatalmas a különbség a zenei és nem zenei csatornák között. Ha csak a magyar szerzők által írt műveket nézzük, a más tematikájú csatornákon 50 ezerszer szólalt meg magyar dal, klip, koncertfelvétel stb. formában; míg a funkcionális elhangzások száma ennek százszorosa, 5 millió. A zenei tévékben 514 ezerszer szólalt meg magyar mű, a funkcionális elhangzások száma itt is magasabb, de korántsem annyira, mint más csatornákon: 611 ezer.

A legtöbb magyar zenét játszó televíziók a következők voltak 2017-ben: Muzsika TV (80 418 db elhangzás), Sláger TV (63 743 db elhangzás), Music Channel (35 161 db elhangzás), MTV Hungary / VIVA (21 624 db elhangzás), Hit Music (17 268 db elhangzás).

 

Férfi és női szerzők, élő és elhunyt szerzők aránya

A májusi nagyfelosztásban jogdíjban részesülő magyar szerzők között érdemes megnézni a férfiak és a nők arányát. A férfiak vannak túlnyomó többségben: 5635-en, a 877 nővel szemben. Vagyis az utóbbiak az összes szerző 13,5%-át képviselik (ez az arány egy kicsit javult 2016-hoz képest). Még nagyobb a különbség, ha a számukra átutalt összegeket nézzük: a rádiós jogdíjak mindössze 6,8%-át, a televíziós jogdíjak 7,5%-át kapják női szerzők. Vagyis a nagyobb forgalmú műveknek nagyobb arányban férfiak a szerzői.

Megnéztük az élő és elhunyt – de még szerzői jogi védettséget élvező, vagyis 70 évnél nem régebben elhunyt – szerzők arányát is (itt nem téve különbséget magyarok és külföldiek között). A rádióban megszólaló művek szerzőinek 13,6%-a nem él már, és ez az arány csökkent; a televíziókban megszólaló zenék szerzői közt alacsonyabb arányban (10,2%) vannak az elhunytak.
 

Magyarázatok

  • Magyar szerző: Artisjus által közvetlenül képviselt szerző, vagyis aki az Artisjust bízta meg a jogai képviseletével: megbízást adott vagy egyesületi tag, vagy kiterjesztett jogkezelés által képviselt. Ez leggyakrabban szó szerint is magyar szerzőt jelent, de nem feltétlenül. 
  • Magyar mű: egy műnek legalább egy szerzője Artisjus által közvetlenül képviselt szerző. 
  • Ráosztás: A „rádiós és televíziós elhangzások utáni jogdíjak” tartalmazzák azokat a gépzenei és magánmásolási díjakat, amelyeket rádiós, tévés elhangzásokra „ráosztásként” fizet ki az Artisjus a szerzőknek. A ráosztásos jogdíjakról további részletek olvashatók ITT, a  „Zenei jogdíjfelosztás – érthetően” c. kiadványban.
  • A vendéglátóhelyeken megszólaló művekről az Artisjus mintavételes módszerrel gyűjt adatokat. 
  • Felosztásban szereplő mű / szerző: 2017-es elhangzással rendelkező, 0 Ft-nál nagyobb jogdíjösszeget elérő művek / ezek szerzői. 
  • Legtöbb magyar zenét játszó rádiók / televíziók: ez a kimutatás csak az ún. konkrét zenei elhangzásokat mutatja, amikor a zene főszolgáltatásként érzékelhető. (Nem tartalmazza a funkcionális és háttérzenei elhangzásokat.)

forrás: Jogi Fórum

Ha valaki az ókori Rómában esetleg rabszolgát kívánt vásárolni, nem kevés formai követelménnyel találta szembe magát. Így az aktusnál jelen kellett lennie 5 tanúnak, valamint egy további serdült római polgárnak, a mérlegtartónak, aki az ércmérleget tartotta. Az azóta eltelt 2000 év alatt a szerződéses ügyletek vesztettek a szigorú alakisági követelményekből. A merev formális feltételek azonban még nem tűntek el teljesen a jogi gyakorlatból.

A rabszolga megvásárlására kizárólag egy sablonszöveg elmondása esetén kerülhetett sor, mely többé-kevésbé így hangzott: „ezt a rabszolgát én a római polgárjog alapján magaménak mondom és az legyen számomra megvéve ezért a rézért, és ezen a rézmérlegen”. Ezt követően a vevő a rézzel megütötte a mérleget és a vételárat az eladónak odaadta. Ha az ügylet nem így ment teljesedésbe, az nem volt érvényes.

Az azóta eltelt 2000 év alatt a szerződéses ügyletek vesztettek a szigorú alakisági követelményekből. A merev formális feltételek azonban még nem tűntek el teljesen a jogi gyakorlatból. Jó példaként említendő az ingatlan-átruházás, arra csak úgy kerülhet sor, ha a felek szerződésüket írásba foglalják és a szerződést ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzi. Nem mindegy az sem, hogy mit tartalmaz egy ingatlan-adásvételi szerződés. Mindamellett, hogy annak olyan alapossággal be kell azonosítania a szerződő feleket, hogy lényegében már csak a facebook jelszavakat nem kell megadni, a szerződésnek egyszersmind bizonyos kulcsszavakat is tartalmaznia kell.

Külön tudomány például egy ingatlan-adásvételi szerződésnél az ellenjegyzés tényének megfogalmazása is. Nem megfelelő, ha az ügyvéd azt firkantja a szerződésre, hogy azt „ellenjegyzi” vagy „ellenjegyezte”, ha ugyanis nem az „ellenjegyzem” kulcsszó szerepel a szerződésen, akkor azt a földhivatal hiánypótlásra kérhetetlenül vissza fogja dobni. Valószínűleg nincs olyan ügyvéd, akinek ne lenne valamilyen rémtörténete a földhivatalok túlzott formai elvárásairól. Mondani sem kell, hogy a 21. században, amikor akár milliárdos szerződések is köttetnek egy-egy e-mailváltás alapján, ez a formalizmus meghökkentő és idegen az üzleti élettől.

A földhivatali formalizmus idéntől egy újabb fejezettel színesedett. A januárban hatályba lépett új ügyvédi törvény az ellenjegyzés kapcsán kimondta ugyanis, hogy a több oldalból álló okiratot folyamatos oldalszámozással kell ellátni, azt a feleknek minden oldalon szignózniuk kell. A földhivatal ezt a követelményt úgy értelmezte, mely szerint az egyoldalas nyomtatásban elkészített szerződések üres hátoldalát is kötelesek a felek kézjegyükkel ellátni. A földhivatal véleménye szerint ugyanis „a törvény a folyamatos oldalszámozás alól az üres oldalak esetében sem tesz kivételt”. Azaz, ha a felek egy 5 oldalas szerződést egyoldalasan nyomtatnak ki, úgy hirtelen az üres hátlapok is oldallá válnak, és a szerződés 5 oldal helyett 10 oldalas lesz  (a szöveggel ellátott 1. oldal mögötti üres hátoldal lesz a 2. oldal és a következő, szöveggel ellátott oldal a 3.) és a feleknek természetesen valamennyi oldalt, így az üres oldalakat is szignózniuk kell.

A szakma megdöbbenése és felháborodása nem is várattatott sokáig magára. Ezt felkarolva a Budapesti Ügyvédi Kamara állásfoglalást kért az illetékes minisztériumtól az ügyben. A minisztérium – eleget téve a józan ész és a jogi logika követelményeinek – ki is mondta, hogy szerinte az adathordozó papírlap és az okirat eltérő fogalmak. A hordozó (azaz a papírlap) csak abban a részben tartozik az okirathoz, amely részével az okirat tartalmát jeleníti meg, a hordozónak az a része, amelyen okirati tartalom nincs, fogalmilag nem része az okiratnak. A minisztérium ezzel tulajdonképpen kimondta, hogy az üres hátoldalakat mégsem kell külön számozni és kézjeggyel ellátni.

Mondhatnák, hogy egy téves túlbuzgalomról van szó, amely pár hónap alatt lecsengett … azonban a történet itt nem ért véget. A földhivatal ugyanis még jelenleg sem fogadja el a minisztérium álláspontját, úgy érvelve, hogy egy államtitkár véleménye nem minősül jogszabálynak. Azaz tessék szépen továbbra is aláírattatni és számozni az üres oldalakat. Akár van ennek értelme, akár nincs. Az ügy legújabb fejleménye szerint jelenleg egy utasítás áll kidolgozás alatt, amellyel a földhivatal felettes szerve próbál az ügyben megnyugtató helyzetet kialakítani – de ki tudja, ez lesz-e a lassan tragikomédiába forduló színdarab utolsó felvonása.

Bőven bent járunk a digitalizmus és az információs csúcstechnológia világában. Mindaz, ami évszázadokon keresztül papíron került rögzítésre, az ma már nagyrészt számítógépes jel formájában létezik. Élőlényeket klónozunk, autót küldünk a világűrbe. Mindeközben az ingatlan-adásvétel bejegyzése látszólag még mindig a római korban él. Talán már csak az hiányzik, hogy a szerződés kötésénél ismét megjelenjenek a mérlegtartók.

Kapcsolódó cikk:

Megváltozott ellenjegyzés - Az új ügyvédi törvény okiratszerkesztésre vonatkozó rendelkezései

forrás: Jogi Fórum

Áder János köztársasági elnök tiszteletvacsorán látta vendégül a Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédversenyen első díjat nyert Eötvös Lóránd Tudományegyetem joghallgatóit és felkészítő tanáraikat szerdán a Sándor-palotában.

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelv alkalmazható oktatási intézményre. A nemzeti bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell az oktatási intézmény és a hallgató között létrejött szerződésben szereplő, ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltételek tisztességtelen jellegét - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-147/16. sz. ügyben hozott ítélet Karel de Grote-Hogeschool VZW kontra Susan Romy Jozef Kuijpers

Susan Kuijpers a 2012/2013. és a 2013/2014. tanévben egy belga oktatási intézmény (a Karel de Grote-Hogeschool) hallgatója volt. Nem tudta egy összegben kifizetni a tandíj, illetve tanulmányi kiránduláshoz kapcsolódó költségek címén keletkezett 1546 euró tartozását. Ezért írásbeli szerződésben megállapodott az oktatási intézménnyel, hogy a tartozás visszafizetésére kamatmentes fizetési terv alapján kiszámítva kerül sor. E szerződés értelmében az oktatási intézmény hallgatói ellátásokkal foglalkozó osztálya megelőlegezte számára azt az összeget, amelyre S. Kuijpersnek szüksége volt a tartozásának megfizetéséhez, S. Kuijpers pedig vállalta, hogy hét hónapon keresztül havi 200 eurót fizet ezen osztály számára. A tartozás maradványértékét, 146 eurót, 2014. szeptember 25-én kellett megfizetni. Ezenfelül a szerződés a fizetés elmaradása esetére évi 10% kamat és a behajtás költségeit fedező kártérítés (a tartozás fennmaradó részének 10%-a, de legalább 100 euró) felszólítás nélküli felszámításáról rendelkezett. S. Kuijpers felszólítás ellenére sem teljesítette fizetési kötelezettségét.

2015-ben az oktatási intézmény eljárást indított S. Kuijpers ellen a vredegerecht te Antwerpen (antwerpeni békebíróság, Belgium) előtt S. Kuijpers arra történő kötelezése végett, hogy fizesse meg a főkövetelés összegét, 1546 eurót, annak 2014. február 25-től számított 10% késedelmi kamatát (269,81 eurót), valamint kártérítés jogcímén 154,60 eurót. S. Kuijpers e bíróság előtt nem jelent meg, és nem is képviseltette magát.

E körülmények között döntött a belga bíróság úgy, hogy a Bírósághoz fordul. Elsősorban arra keres választ, hogy a fél távollétében lefolyatott eljárás keretében vizsgálhatja-e hivatalból azt a kérdést, hogy e szerződés a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelv1 hatálya alá tartozik-e. Másodsorban azt a kérdést teszi fel, hogy az olyan oktatási intézmény, amelynek finanszírozását lényegében közforrásokból biztosítják, ezen irányelv értelmében vett „eladónak vagy szolgáltatónak” minősül-e akkor, ha fizetési tervet engedélyez egy hallgató számára.

Mai ítéletében a Bíróság először is emlékeztet ítélkezési gyakorlatára: a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni az irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét. E kötelezettség maga után vonja a nemzeti bíróság annak vizsgálatára irányuló kötelezettségét is, hogy a szerződési feltételt tartalmazó szerződés ezen uniós irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem.

A Bíróság az „eladó vagy szolgáltató” fogalmáról szólva hangsúlyozza, hogy az uniós jogalkotó tág értelmezést kívánt adni e fogalomnak. Funkcionális fogalomról van szó, amely annak értékelését követeli meg, hogy a szerződéses viszony azon tevékenységek körébe illeszkedik-e, amelyeket valamely személy szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körében végez.

Megállapítja továbbá a Bíróság, hogy az ügy nem kapcsolódik közvetlenül az oktatási intézmény oktatási feladataihoz. Éppen ellenkezőleg, az ezen intézmény által egy, az oktatási tevékenységéhez viszonyítottan másodlagos és kiegészítő jelleggel nyújtott szolgáltatásról van szó, amelynek lényege azon összegek kamatmentes visszafizetésére vonatkozó fizetési terv szerződés útján történő felajánlása, amelyekkel egy hallgató tartozik ezen intézménynek. Márpedig egy ilyen szolgáltatás jellegénél fogva egy fennálló tartozás visszafizetésének megkönnyítését teszi lehetővé, és lényegében kölcsönszerződésnek minősül. Következésképpen – ezen elemek nemzeti bíróság általi vizsgálatának fenntartása mellett – a Bíróság kimondja, hogy amennyiben valamely oktatási intézmény ilyen, az oktatási tevékenységéhez viszonyítva másodlagos és kiegészítő szolgáltatást nyújt, ezen irányelv értelmében vett „eladóként vagy szolgáltatóként” cselekszik.

E tekintetben a Bíróság hangsúlyozza, hogy ezt az értelmezést az ezen irányelv által követett, védelemre irányuló célkitűzés is megerősíti. Egy szerződésben ugyanis az oktatási intézmény és a hallgató közötti információs és szakmai készségbeli aszimmetriák okán főszabály szerint egyenlőtlenség áll fenn e felek között.

_________________________________________________________________________________

1 A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).

forrás: Jogi Fórum

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) által is keresett hekkert fogott el szerdán a szerbiai rendőrség; a gyanú szerint a férfi tagja a hírhedt The Dark Overlord nevű hekkercsoportnak.

A 38 éves S.S.-t a rendőrség tájékoztatása szerint az FBI nemzetközi akciójában fogták el, amelynek a célja a hekkercsoport felgöngyölítése volt. A férfit azzal gyanúsítják, hogy illegálisan fért hozzá számítógépek és hálózatok védett adataihoz, majd az ott talált információkat zsarolásra használta.

A The Dark Overlordhoz tartozó hekkerek 2016 júniusa óta engedély nélkül fértek hozzá számítógép-hálózatokhoz és legalább ötven ember személyes adataihoz, információkat és érzékeny adatokat loptak amerikai állampolgároktól, majd megzsarolták az áldozatokat.

A rendelkezésre álló adatok szerint a hekkerek több mint 275 ezer dollárnak megfelelő pénzösszeget zsaroltak ki az áldozatoktól, akik bitcoinban fizettek.

A The Dark Overlord tavaly októberben azt állította, hogy feltörte egy londoni plasztikai sebészeti klinika adatbázisát, és bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza a brit királyi család ott kezelt tagjainak névsorát.

A hekkercsoport először tavaly nyáron hívta fel magára a figyelmet, amikor ellopta, majd torrentoldalakon megosztatta a Netflix sikersorozatának, az Orange is the New Blacknek az új évadát.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Bizottság a schengeni vízumot kérelmező személyek adatait tartalmazó adatbázis továbbfejlesztését javasolja - közölte Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja szerdán Brüsszelben.

Dimitrisz Avramopulosz sajtótájékoztatóján elmondta, a javaslat célja, hogy az Európai Unió jobban tudjon reagálni a biztonsági és migrációs kihívásokra, valamint javítsa külső határainak védelmét. A módosítások lehetővé teszik majd a vízumkérelmezők alaposabb ellenőrzését, a tagállamok közötti hatékonyabb információcsere révén felszámolják a biztonsági információs hézagokat, valamint biztosítják a más uniós adatbázisokkal való teljes körű összeköttetést - tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a továbbfejlesztett biztonsági ellenőrzések egy egységes keresőportál révén valamennyi vízumkérelemre vonatkozóan automatikus ellenőrzést folytatnak majd le az összes egyéb uniós biztonsági és migrációs információs rendszerben is. Ez segít feltárni a több személyazonosságot használó kérelmezőket, és azonosítja mindazokat, akik biztonsági vagy illegális migrációs kockázatot jelentenek.

Az adat- és információcsere javítása lehetővé teszi majd a határőrök számára annak gyors megállapítását, hogy érvényes-e a schengeni külső határ átlépéséhez használt hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély, és jogszerű birtokosa használja-e.

A rendszer hatékonyabb kiutasítási eljárásokat tesz lehetővé, ugyanis az adatbázis a vízumkérelmező úti okmányának másolatait is tartalmazni fogja. Ez megkönnyíti majd az okmányokkal nem rendelkező, illegális migránsok azonosítását és visszaküldését. Végezetül pedig, a bűnüldöző hatóságok és az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezete, az Europol szélesebb körű hozzáférést kapnak a rendszerhez a terrorizmussal kapcsolatba hozható, vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából - közölte az uniós biztos.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a vízuminformációs rendszer az EU külső határain dolgozó határőröket és a világ különböző pontjain működő tagállami konzulátusokat összekötő uniós adatbázis. A vízumkibocsátó hatóságok számára alapvető információkat nyújt a rövid idejű tartózkodásra jogosító schengeni vízumot kérelmező személyekről, miközben lehetővé teszi a határőrök számára az esetlegesen biztonsági kockázatot jelentő utazók kiszűrését. Annak érdekében, hogy a hatóságok időben elérhessék a szükséges információkat, a szerdai javaslat kiterjeszti a rendszer alkalmazási körét, mindenekelőtt azáltal, hogy belefoglalja a rendszerbe a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és tartózkodási engedélyeket is.

forrás: Jogi Fórum

Vádat emelt a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség egy volt ügyvéd ellen, aki 2015 és 2017 között 15 ügyfelétől több mint 114 millió forintot sikkasztott el - közölte a Bács-Kiskun megyei főügyész szerdán.

Egyhangúlag elfogadta első olvasatban az orosz parlament alsóháza kedden azt a törvénytervezetet, amely szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal sújtaná azokat, akik Oroszország területén végrehajtják a külföldi országok által Moszkva ellen meghirdetett szankciókat, vagy akik segédkeznek ezen büntetőintézkedések kidolgozásában.

A jogszabály azokat az orosz jogi és magánszemélyeket sújtaná, akik - a külföldi szankciók végrehajtását segítendő - korlátoznák vagy beszüntetnék rendes üzleti tevékenységüket. A törvénytervezet a négy évig terjedő szabadságvesztés és a 600 ezer rubelig (több, mint 2,5 millió forintig) terjedő bírság mellett magában foglalja négyévi kényszermunka lehetőségét is.

A jogszabály büntetné azokat is, akik orosz jogi vagy magánszemélyek ellen bevezetendő szankciók előkészítését tanácsadással vagy információszolgáltatással segítik. Rájuk három évig terjedő szabadságvesztést vagy kényszermunkát, avagy félmillió rubelig (több, mint 2,1 millió forintig) terjedő bírságot szabhat ki a bíróság.

Az Állami Duma (az alsóház) első olvasatban megszavazta azt a törvénytervezetet is, amely Oroszország ellen büntetőintézkedéseket bevezető országokkal szembeni ellenszankciók lehetőségéről rendelkezik. Az orosz fél által büntetőintézkedésekkel sújtható ágazatok, áruk és szolgáltatások eredetileg meghatározott köre a várakozások szerint a későbbiekben módosul még.

Az Egyesült Államok és más nyugati országok egyebek között az ukrajnai, a szíriai és a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozásra hivatkozva vezettek be korlátozó intézkedéseket Oroszország ellen. Az orosz gazdaságra eddig a legsúlyosabb hatást gyakorolt intézkedéseket április 6-án hirdette meg az amerikai pénzügyminisztérium.

forrás: Jogi Fórum

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) infóvonalát, a 1819-es számot bárki hívhatja, aki elakad az adóhatóság által készített személyi jövedelemadó (szja) tervezet jóváhagyásában, kiegészítésében, vagy az 1+1 százalékok felajánlásában - közölte a NAV szerdán.

A 2017. évi személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának és az adó befizetésének határnapján, május 22-én minden budapesti és megyeszékhelyen található központi ügyfélszolgálat este 8 óráig tart nyitva - olvasható a NAV közleményében.

Közölték, mindenki, aki maga készíti szja-bevallását, vagy a tervezetet fogadja el, sőt még az az egyéni vállalkozó is, aki februárban nem nyilatkozott, május 22-én éjfélig rendelkezhet adója 1+1 százalékáról is. 

A közlemény szerint április végéig 800 ezren kapták meg postán a bevallási tervezetüket a NAV-tól. Az adóhivatal mindenkinek azt tanácsolja, hogy nézze át a dokumentumot, illetve olvassa el a mellékelt tájékoztatót, amiben minden fontos tudnivaló megtalálható.

Kiemelték, hogy akiknek visszajár a befizetett adóból vagy fizetniük kell a bevalláskor és részletfizetést kérnének, azoknak a bevallási tervezet személyre szabott mellékletét kell kitölteni és visszaküldeni május 22-ig.

forrás: Jogi Fórum

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.