jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

A településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította az Országgyűlés a politikai reklámok kihelyezését pénteki rendkívüli ülésén.

Az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabály módosítását 123 kormánypárti igen szavazattal, 68 ellenzéki képviselő ellenszavazata mellett fogadta el a parlament.
    

A településkép védelméről szóló jogszabály kiegészült a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályokkal. Az új passzusok előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek.    
    

Részletesebben azon szervekre vonatkozna, amelyeket nevesít a költségvetés, a büdzséből támogatásban részesülnek, valamint azon szervezetekre is, amelyek költségvetésből támogatott jogi személyektől kapnak forrást, utóbbiakra azonban csak akkor vonatkozna, ha teljes bevételük legalább fele származik a költségvetésből támogatott szervezettől.
    

A listaártól csupán az uniós nyílt eljárás szerint lefolytatott beszerzéssel, illetve a közbeszerzési törvény szerinti központi beszerző szerv által lefolytatott beszerzési eljárás során lehet eltérni.
    

Rögzítették azt is, hogy a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi. Ha a szerződésátadás nem teljesül, akkor a hatóság két napon belül eltávolítja a plakátokat. 
    

A jogellenesen elhelyezett plakátokért 150 ezer forintos bírság szabható ki.
    

A módosítások a járműveken elhelyezett hirdetésekre is vonatkoznak, a korábban megkötött szerződések szerint pedig július 15-ig helyezhetők ki plakátok.
    

A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba. 
    

Ezen rendelkezések elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt az ülésen, azonban a törvényalkotási bizottságnak volt egy MSZP-nek tulajdonított, kétharmados rendelkezéseket tartalmazó indítványa, amely nem kapta meg a szükséges támogatást a zárószavazáson.
    

Az Országgyűlés múlt héten kedden szavazott az átlátható kampánytevékenység érdekében javasolt kormánypárti törvénymódosításról, vagyis az úgynevezett plakáttörvényről, azonban a sarkalatos rendelkezések nem kapták meg a minősített többséget. Ilyen volt például az, hogy megtiltották volna a politikai plakátok kihelyezését a választási kampányidőszakon kívül.
    

Az elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabályt csütörtökön Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő azzal indokolt, hogy a törvény normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz.

forrás: Jogi Fórum

Bírálta a francia emberi jogi ombudsman pénteken az új terrorelhárítási törvénytervezetet, amely a rendkívüli állapot több intézkedését is átemelné az általános jogi szabályozásba. Jacques Toubon szerint a javaslat "kiegyensúlyozatlan a biztonság és a szabadság" között és "a nemzeti összetartozás szétesését" eredményezheti.
Határozottan megerősítették elkötelezettségüket a párizsi klímaegyezmény mellett az európai uniós tagországok állam- és kormányfői brüsszeli csúcsértekezletükön: az elfogadott dokumentumban leszögezték, hogy a megállapodás az amerikai kormányzat szándékai ellenére nem tárgyalható újra.

Theresa May brit kormányfő megígérte, hogy az Egyesült Királyság kilépése után is az országban maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik még a kiválás előtt érkeztek - közölték brit kormányzati források az uniós vezetők brüsszeli találkozóján.

May az uniós állam- és kormányfők munkavacsoráján ismertette kormánya elképzeléseit az állampolgári jogokról, és kijelentette, hogy egyetlen uniós állampolgárnak sem kell majd a kilépéskor elhagynia az Egyesült Királyságot - tájékoztatott egy névtelenséget kérő illetékes.
   

A javaslatot sajtóhírek szerint hétfőn fogják részletesen ismertetni, annyi azonban kiszivárgott, hogy azok, akik egy meghatározott időpontban már legkevesebb öt éve a szigetországban élnek, úgynevezett "letelepedett státust" kapnának, amelynek értelmében azonos jogaik lennének az oktatás, az egészségügy, a jóléti juttatások és a nyugdíjak terén, mint a brit állampolgároknak.
    

Azok, akiknek ebben az időpontban még nem lesz meg az öt évük, maradhatnának annak eléréséig. A később, de még a kiválás előtt érkezők egyfajta, legfeljebb kétéves türelmi időt kapnának, hogy rendezzék státusukat.
    

Theresa May állítólag nem határozta meg ezt az időpontot, mindössze annyit mondott, hogy az legkorábban a brit kilépési szándék hivatalos bejelentésének dátuma, azaz 2017. március 29. lehet, legkésőbb pedig a távozás pillanata.
    

A brit miniszterelnök ugyanakkor elutasította az Európai Bizottság követelését, amely szerint Londonnak a jövőben el kell ismernie az EU bíróságának joghatóságát az uniós állampolgárok esetében. "Az uniós polgároknak tett vállalásainkat törvénybe iktatjuk, és így kikényszeríthetőek lesznek nagyra becsült bíróságaikon" - közölte May a beszámolók szerint.
   

A kormányfő emellett a kölcsönösség szükségére is felhívta a figyelmet az állampolgári jogok kapcsán.
    

Bennfentes források szerint az ülésen senki nem reagált a brit kormányfő ajánlatára, ami annak a több uniós vezető által hangoztatott álláspontnak a megerősítése lehet, hogy az Európai Tanács nem a Brexit-tárgyalások fóruma.
    

Angela Merkel német kancellár az ülés végén hangsúlyozta, hogy May ajánlata "jó kezdet", ugyanakkor még számos más kérdésről meg kell állapodni, például a britek fennmaradó pénzügyi kötelezettségeiről és az ír-északír határellenőrzésről.
    

"Theresa May egyértelművé tette, hogy azok az uniós állampolgárok, akik öt éve Nagy-Britanniában tartózkodnak, megőrizhetik minden jogukat (a kilépés után is)" - mondta hozzátéve, hogy "sok még a tennivaló a következő, októberi csúcstalálkozóig".
    

A britek kilépése után bennmaradó tagországok vezetői a munkavacsora végén szűkebb körben is összeültek immár a brit kormányfő nélkül. A "huszonhetek" abban állapodtak meg, hogy az eredeti terv szerinti október helyett csak novemberben fognak dönteni a jelenleg Londonban működő uniós ügynökség új székhelyeiről.

forrás: Jogi Fórum

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke idén is meghirdette a „Fókuszban a bíróság” című fotópályázatot amatőr fotósok részére.

PÁLYÁZATI KATEGÓRIÁK:

I. Portré, emberábrázolás 

Bírák, igazságügyi alkalmazottak, portré, emberábrázolás, munka közben ábrázolás, otthondolgozás (a bíró hozzájárulásával). A pályázók képsorozatokban, illusztrált szituációkban is gondolkozhatnak, pl.:a bíró egy napja, a döntés előtt, a döntés pillanata. A képsorozat 5-10 képből állhat. A képsorozathoz lehet rövid szöveget, képaláírást, magyarázatot hozzáfűzni. 

II. Műemlékek, műkincsek 

Épületrészletek, műtárgyak. A pályázók képsorozatokban is gondolkozhatnak. A képsorozat 5-10 képből állhat. A képsorozathoz lehet rövid szöveget, képaláírást, magyarázatot hozzáfűzni. 

III. Használati tárgyak, eszközök 

Eszközök, tárgyak: ajtók, ablakok, pulpitus.  A pályázók képsorozatokban is gondolkozhatnak. A képsorozat 5-10 képből állhat. A képsorozathoz lehet rövid szöveget, képaláírást, magyarázatot hozzáfűzni. 

IV. Digitális bíróság 

Digitális eszközök a bíróságon. Digitalizáció megjelenése a bíróságokon. A pályázók képsorozatokban is gondolkozhatnak. A képsorozat 5-10 képből állhat. A képsorozathoz lehet rövid szöveget, képaláírást, magyarázatot hozzáfűzni. 

DÍJAZÁS:

  • Az egyes kategóriák nyerteseinek díja: 200.000 Ft
  • OBH elnöki különdíj: 25.000 Ft
  • Bíráló Bizottság különdíj: 25.000 Ft
  • Közönségdíj: 25.000 Ft

PÁLYÁZATI HATÁRIDŐ: 2017. október 5., csütörtök 12 óra 

A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HELYE:

Országos Bírósági Hivatal Kommunikációs Osztály 1055 Budapest, Szalay utca 16.

Letölthető a pályázati felhívás, a regisztrációs lap és a pályázói nyilatkozat. A pályázati felhívás a bíróságok központi internetes oldalán, valamint az OBH Facebook oldalán is elérhető: http://birosag.hu/media/aktualis/az-obh- meghirdeti-2017- es-fokuszban-birosag-fotopalyazatot

https://www.facebook.com/obhbirosag/.

További információ a sajtoszoba@obh.birosag.hu e-mail címen kérhető.

forrás: Jogi Fórum

Rendkívüli ülést tart a kormánypártok kezdeményezésére ma az Országgyűlés. Egyetlen jogszabály lesz napirenden: a múlt héten hiányosan megszavazott, majd a köztársasági elnök által megfontolásra a Háznak visszaküldött úgynevezett plakáttörvény-javaslat.

Az ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődik délelőtt 11 órakor, majd a Ház megvitatja az átlátható kampánytevékenység érdekében szükséges módosításokról szóló törvényjavaslathoz, vagyis úgynevezett plakáttörvényhez érkezett változtatásokat.
    

A jogszabályt, amely szigorítaná a politikai plakátok kihelyezését, a Ház múlt szerdán egyszer már elfogadta, ám csupán az egyszeri többséget igénylő részeket szavazták meg, a sarkalatos passzusokhoz nem volt elegendő támogatás. 
    

Az így hiányosan elfogadott javaslatot másnap a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.
    

A Ház ismét szavaz a változtatásról, majd interpellációkra, azonnali kérdésekre és kérdésekre is sor kerül.

forrás: Jogi Fórum

Első fokon pert nyert a román csendőrség ellen Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alelnöke, akit több társával együtt a kolozsvári március 15-i ünnepség alkalmából emeltek ki a tömegből, amiért Erdély-zászlóval vonultak az ünneplők között.

A bíróság határozatáról az EMNP számolt be csütörtökön közleményben. A bírságolási jegyzőkönyvek megsemmisítését a párt által megbízott ügyvéd kezdeményezte. A csendőrség 30 napon belül támadhatja meg az első fokú ítéletet.
    

Soós Sándor üdvözölte a bíróság döntését. Elmondta: meggyőződése, hogy a csendőrség alkotmányos jogot sértett, s ezért azt tervezik, hogy feljelentik a hatóságot túlkapás miatt, amennyiben jogerősen megnyerik a pert. A hatóság már 2016-ban is hasonlóan járt el, gyűlöletkeltő és diszkriminációra felbujtó szimbólumnak tekintve Erdély zászlaját.
    

A csendőrség később azt állította, hogy nem az Erdély-zászlóért bírságolt, hanem azért, mert a felvonulók megtagadták a vitatott zászlók bevonását a szervezők kérése ellenére.
    

Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezetének elnöke az MTI-nek akkor "perverziónak" nevezte, hogy a hatóság a szövetségre - mint szervezőre - próbálja hárítani a jelkép eltávolítása miatti felelősséget. Közölte, a rendezvényt megelőző egyeztetésen a csendőrség arra figyelmeztette a szervezőket, hogy az Erdély-zászló románellenes és alkotmányellenes jelkép, és ha ilyen zászlót látnak a felvonuláson, a szervezők kötelessége ezeket eltávolítani. Csoma szerint a felvonuláson is a csendőrség kérte a szervezőket, hogy szólítsák fel távozásra az Erdély-zászlót vivő személyeket.
    

Az incidens után az RMDSZ és az EMNP Kolozs megyei szervezeteinek vezetői közös panasszal fordultak a román belügyminiszterhez kifogásolva a csendőrség eljárását.

forrás: Jogi Fórum

Napjainkban egyre többen fedezik fel az üzenetküldő platformok keretében működő chatbotok kommunikációs előnyeit, melyen keresztül hatékonyan érhetőek el a felhasználók. Az eszköz használatakor azonban biztosítani kell az ügyfelek adatvédelmi jogait és informatikai védelmét is. „Garantálni kell, hogy adataik nem kerülnek rossz kezekbe, és csak arra a célra használják fel ezeket, amelyhez hozzájárultak.” – figyelmeztetett dr. Dudás Gábor, a KLART Legal szakértője a Chatbotom van, és nem félek használni! avagy hétköznapi robotika az új adatvédelmi rendelet előszobájában címmel tartott meetupon.
Elfogadta a holland parlament felsőháza is azt a törvényt, amelynek értelmében az integrációs kurzusokon részt vevő, illetve az állampolgárságot kérelmező bevándorlóknak fel kell majd esküdniük a legfontosabb társadalmi értékek betartására Hollandiában.

A távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás nem összeegyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével.

A C-49/16. sz. ügyben hozott ítélet Unibet International Ltd kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala

E szabályozás először hátrányosan megkülönböztető módon, majd pedig nem átlátható jellege révén korlátozta a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplők azon lehetőségét, hogy ilyen játékokat szervezzenek Magyarországon

A Unibet International máltai társaság, amely többek között távszerencsejáték-szervezéssel foglalkozik, és e célból több tagállam által kiadott szerencsejáték-szervezési engedéllyel rendelkezik.

A magyar hatóságok 2014-ben megállapították, hogy a Unibet magyar nyelvű internetes oldalakon szerencsejáték-szolgáltatásokat nyújt, jóllehet nem rendelkezik az e tevékenység gyakorlásához Magyarországon szükséges engedéllyel. E hatóságok ezért egyrészt 2014. június 25-én elrendelték a Unibet internetes oldalainak a Magyarországról történő ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, másrészt pedig 2014. augusztus 29-én bírságot szabtak ki e társasággal szemben.

A Unibet az említett két határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz (Magyarország), arra hivatkozva, hogy a határozatok alapjául szolgáló magyar szabályozás ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével. A Unibet e tekintetben úgy véli, hogy jóllehet a vitatott időszakokban a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplők elvileg engedélyhez juthattak Magyarországon, amely alapján távszerencsejáték-szervezést folytathattak (mivel az ilyen szolgáltatások nyújtása nem minősült állami monopóliumnak), a gyakorlatban lehetetlen volt e szereplők számára az ilyen engedély megszerzése.

A Unibet álláspontja szerint ugyanis Magyarország ezen időszakokban nem írt ki koncessziós szerződés megkötésére irányuló nyilvános pályázatot, amely lehetővé tette volna a szükséges engedély megszerzését. A Unibet ezenfelül úgy véli, hogy Magyarország a gyakorlatban kizárta számára a magyar jogban előírt azon lehetőséget, hogy „megbízható” szerencsejáték-szervezőként ilyen szerződéseket kössön.

E körülmények között a magyar bíróság arra vár választ a Bíróságtól, hogy a szóban forgó magyar szabályozás összeegyeztethető-e a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével.

A mai napon hozott ítéletében a Bíróság először is megállapítja, hogy a kérdéses nemzeti szabályozás, amely tiltja a szerencsejátékok közigazgatási hatóságok előzetes engedélye nélküli szervezését, a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősül.

A Bíróság ezt követően rámutat arra, hogy a 2014. június 25-i határozatot elfogadásának alapjául szolgáló nemzeti szabályozás szerint a „megbízható” szerencsejáték-szervezőknek legalább tíz éven keresztül szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet kellett folytatniuk Magyarországon. A Bíróság azonban úgy ítéli meg, hogy az ilyen követelmény eltérő bánásmódnak minősül, mivel az hátrányosan megkülönbözteti a másik tagállamokban letelepedett szerencsejáték-szervezőket a nemzeti szervezőkhöz képest, amelyek könnyebben teljesíthetik e feltételt. Ezért a Bíróság megállapítja, hogy a kifogásolt szabályozás hátrányosan megkülönböztető, ebből következően pedig ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével.

A 2014. augusztus 29-i határozat alapjául szolgáló nemzeti szabályozást illetően a Bíróság megállapítja, hogy a valamely tagállamban három éven keresztül szerencsejáték-szervezésre irányuló tevékenység folytatására irányuló kötelezettség azon vállalkozásokkal szemben való előírása, amelyek „megbízható” szerencsejáték-szervezői jogállást kívánnak szerezni, nem hozza előnyösebb helyzetbe a fogadó tagállamban letelepedett gazdasági szereplőket, tehát az főszabály szerint igazolható olyan közérdekű céllal, mint amilyen a fogyasztók vagy a társadalmi rend védelme.

Ugyanakkor e szabályozás nem felel meg az átláthatóság követelményének, mivel sem a nemzeti hatóságok jogköreinek a „megbízható” szerencsejáték-szervezők számára a koncessziók odaítélésére irányuló eljárás során való gyakorlásához kapcsolódó feltételeket, sem pedig a szerencsejáték-szervezők által az ajánlatuk megtétele kapcsán teljesítendő technikai feltételeket nem határozták meg kellő pontossággal.

E körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy e szabályozás szintén ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével.

A Bíróság végül pontosítja, hogy a fent hivatkozott elvvel ellentétesnek minősített jogszabályok alapján semmilyen szankció nem szabható ki.

forrás: Jogi Fórum

A Bizottság előrelép az adótervezésben közreműködő köztes szereplőkre vonatkozó új átláthatósági szabályok kidolgozása terén.

Az áldozatsegítő központ küldetése a minél inkább személyre szabott segítség nyújtása az áldozatnak - mondta az igazságügyi miniszter az ország első, a főváros VII. kerületében, a Wesselényi utcában megnyílt áldozatsegítő központjának ünnepi megnyitóján.

Trócsányi László szerint az áldozatsegítés megvalósulhat védelemmel, meghallgatással vagy a jogokról és lehetőségekről történő információnyújtással, tájékoztatással. 
    

Hangsúlyozta: az áldozatsegítés büntetőjogi alapokon nyugszik, de nem büntetőjog-központú, majd példaként említette, hogy a VII. kerületben megnyílt központban munkát vállaló 12 munkatárs között jogászok mellett pszichológusok, pedagógusok is vannak. A központ létrehozása jól példázza tárcája évek óta tartó elkötelezettségét az áldozatsegítés iránt - jelentette ki. 
    

Úgy fogalmazott: a minisztériumnak van egy kemény, a jogalkotásban és a jogvitákban edzett kodifikátor arca, emellett pedig van egy lágyabb vonású, szociálisan érzékeny arca, és a jogi segítségnyújtás ebbe a körbe sorolható. 
    

Trócsányi László rámutatott: az áldozat fogalma viszonylag új, a büntetőjog sokáig csak a sértett szót használta. Hozzátette: az új büntetőeljárási kódex korszerű módon tovább erősítette a sértett fogalmának a büntetőeljárásban meghatározott jogállását, újabb eljárási jogokat és garanciákat nyújtva. Az áldozat fogalma azonban tágabb személyi kört jelöl és külön jogszabály rögzíti. Minden sértett áldozat, de nem minden áldozat sértett - fejtette ki a miniszter. Példaként említette, hogy egy bűncselekmény sértettjének hozzátartozói vagy akár a bűncselekmény szemtanúi is lehetnek lelki sérüléseket elszenvedő áldozatok.
    

Hangsúlyozta: mindazok, akik úgy érzik, hogy bűncselekmény vagy szabálysértés áldozatává váltak, testi vagy lelki hátrányt, érzelmi megrázkódtatást szenvedtek, igénybe vehetik az áldozatsegítő központ szolgáltatását.  
    

A társadalmi jogtudatosság fontosságát hangsúlyozva a miniszter külön kiemelve a civil szervezetek, az egyházak, az önkéntesek szerepét. A lehetséges áldozatokat is védeni kell, amihez szükséges egy áldozatsegítési központú társadalmi szemlélet megteremtése. A családon belüli erőszak esetében  például ha egy áldozat nincs tisztában a jogaival, az újabb bűncselekmények forrása lehet, mert azt gondolhatja, hogy neki tűrnie kell - mondta.
    

Trócsányi László felidézte: 2017 az áldozatsegítés stratégiai éve, és célul tűzték ki, hogy a minisztérium a szakmai iránymutatásokon túl közvetlenül is részt vállaljon az áldozatok tényleges támogatásában.  
    

Vízkelety Mariann, a tárca igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára többek közt arról beszélt: a központ olyan hely, ahol a társadalom legelesettebb, legkiszolgáltatottabb tagjai is azt érezhetik, hogy nincsenek magukra hagyva, a lehető legrövidebb időn belül segítséget kaphatnak. Reményét fejezte ki, hogy a budapesti központ mintaként szolgálhat a Miskolcon és Szombathelyen kialakítandó további központoknak.  
    

Ismertette: a tematikus tájékoztató anyagok mellett plakátokkal, kisfilmekkel is igyekeznek megszólítani a rászorulókat, akik a 24 órás ügyeleti rendszerben működő központ mellett a 06-80-225-225-ös ingyenesen hívható telefonszámon is kaphatnak tájékoztatást. Hozzátette: a központban kialakítottak egy úgynevezett patrónus szobát is, ahol ingyenesen juthatnak egyéni vagy csoportos érzelmi támogatáshoz az áldozatok. 
    

Ékes Ilona az ERGO - Európai Regionális Szervezet elnöke a megnyitón azt mondta: az áldozatsegítő szakpolitika általános célja, hogy a társadalmi szolidaritás és a méltányosság elvei alapján nyújtson segítséget az állam azoknak, akiket nem tudott megvédeni a bűncselekményektől. Az új központ munkájába kapcsolódik be az általa vezetett szervezet is - tette hozzá. Célként fogalmazta meg, hogy felkeltsék az érdeklődést annak érdekében, hogy az önkéntesség minél több ember számára legyen vonzó.
 

forrás: Jogi Fórum

Tudományos konszenzus hiányában valamely oltóanyag hibája, illetve e hiba és valamely betegség közötti okozati összefüggés bizonyítható komoly, pontos és egybehangzó valószínűsítő körülményekkel.
Az online foglalási rendszeren, így például az Airbnb-n keresztül akár egy szobát vagy teljes ingatlant szálláshelyként bérbeadó magánszemélyeket számlaadási kötelezettség terheli - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a honlapján.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a fogyasztók megtévesztése és valótlan állítás miatt 500 ezer forintra bírságolta a Manna Natúr Kozmetikum Kft.-t, a Manna Natúr Kozmetikum Európa Zrt.-t pedig figyelmeztetésben részesítette.

A hivatal közleménye szerint a két vállalkozás megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert ajánlatait megismételhetetlenként hirdette, miközben azok - az informatikai szakértői vizsgálat szerint - nem tekinthetők egyedieknek. Valótlanul állították azt is, hogy a kedvezményes ajánlat csak két percig érhető el, ezzel nem adtak elég időt a tájékozott döntés meghozatalára - írta a GVH.
    

A Manna Natúr Kozmetikum Kft.-re kirótt bírság kiszabásakor a felugró ablakokkal kapcsolatban elért nettó árbevételt vették alapul, súlyosító körülményként értékelték többek között a jogsértő magatartás kiterjedtségét.
    

A GVH a Manna Natúr Kozmetikum Európa Zrt.-t olyan versenyjogi megfelelési mechanizmus elfogadására kötelezte, amely alkalmas a jövőbeni jogsértések megelőzésére: a vállalkozásnak ezt rögzítenie kell belső eljárásrendjében és gondoskodnia kell arról is, hogy reklámjait a megjelenés előtt hozzáértő belső munkatárs, valamint külső, független szakértő (ügyvéd vagy ügyvédi iroda, tanácsadó cég, független társadalmi szervezet) ellenőrizze, hogy azok megfelelnek-e a tisztességes kereskedelmi gyakorlat előírásainak.
    

A GVH felidézte, hogy a versenytörvény értelmében figyelmeztetés is kiszabható a kis- és középvállalkozásokra, ha első alkalommal követnek el jogsértést és ha az nem közbeszerzési kartell keretében, uniós jogot sértve, vagy sérülékeny fogyasztók kárára valósult meg.
    

A GVH a cégek honlapján 2015 januárja és 2016 decembere között a vásárlói rendelések leadásakor megjelenő, egyediként hirdetett ajánlatait és egyéb hirdetéseit vizsgálta.

forrás: Jogi Fórum

Az amerikai kormány újabb emberekre és cégekre terjesztette ki az Oroszország ellen az ukrajnai szakadárok feltételezett támogatása miatt kiszabott szankciókat.

A döntést bejelentő pénzügyminisztérium közleményében további 19 személyt és 19 vállalatot jelölt meg, akiket, illetve amelyeket felvett a korábban már szankcióval sújtottak listájára. A minisztérium az intézkedés okaként azt jelölte meg, hogy valamilyen módon valamennyien részt vesznek az orosz-ukrán konfliktusban, amely miatt az Egyesült Államok korábban szankciókat vezetett be Oroszország ellen.
    

A szankciókkal most sújtottak között két orosz kormánytisztviselő, valamint a Krím félszigeten tevékenykedő egy tucat ember és cég is szerepel.
        

"Mai döntésünk célja, hogy elejét vegyük az Egyesült Államok szankcióit megkerülni szándékozó törekvéseknek" - fogalmazott a pénzügyminisztérium közleménye, amely hangsúlyozza azt is, hogy az amerikai intézkedés illeszkedik az Egyesült Államok külföldi partnereinek intézkedéseihez.         

A tárca állásfoglalása szerint a szankciókkal sújtottak körének kibővítése szintén azt jelzi, hogy "Washington elkötelezett az ukrajnai válság diplomáciai megoldása és a Krím félsziget Ukrajnához történő visszatérésének megkönnyítése mellett".     "

A jelenlegi amerikai kormányzat elkötelezett az ukrán szuverenitást garantáló diplomáciai folyamat mellett, és addig nem lehet szó a szankciók enyhítéséről, amíg Oroszország nem hajtja végre maradéktalanul a minszki megállapodásban foglalt kötelezettségeit" - fogalmaz Steven Mnuchin pénzügyminiszter a közleményben.
    

A szankcióval sújtottak egyesült államokbeli vagyonát befagyasztják, amerikai állampolgárok és cégek nem üzletelhetnek velük.    
    

Az Egyesült Államok 2014 márciusában, a Krím félsziget orosz bekebelezése után hozott szankciókat, amelyek akkor a Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetében lévő tisztségviselőket, üzletembereket és orosz állami vállalatokat érintettek. Az akkori amerikai elnök, Barack Obama rendelete azzal indokolta a lépést, hogy Moszkva ukrajnai szerepvállalása "szokatlan és rendkívüli veszélyt" jelent az amerikai nemzetbiztonságra. 2016 márciusában Obama egy évvel meghosszabbította a szankciók érvényességét. Az amerikai szenátus a múlt héten elsöprő többséggel megszavazta, hogy Donald Trump jelenlegi elnöknek a szankciók bármilyen könnyítését előzetesen jóvá kell hagyatnia a törvényhozással.
 

forrás: Jogi Fórum

Újabb két-két fejezetét nyitották meg a szerb és a montenegrói európai uniós csatlakozási tárgyalásoknak - jelentette be az EU tagállami kormányait tömörítő tanács sajtószolgálata.

A tájékoztatás szerint Szerbiával a szellemi tulajdon törvényi szabályozására vonatkozó 7-es és a vámunióról szóló 29-es fejezetet nyitották meg.
    

Johannes Hahn uniós bővítési biztos múlt azt közölte, hogy Belgrád jó úton halad az integráció felé. A szerb csatlakozási tárgyalások során eddig tíz fejezetet nyitottak meg, és kettőt sikerült ideiglenesen lezárni.
    

Montenegróval az áruk szabad mozgásáról szóló 1-es és a regionális politikára vonatkozó 22-es fejezetet nyitották meg, a külkapcsolatokról szóló 30-ast pedig ideiglenesen lezárták.
    

A montenegrói csatlakozási tárgyalások során eddig 28 fejezetet nyitottak meg, és hármat sikerült ideiglenesen lezárni.
    

Az EU-hoz csatlakozni szándékozó országoknak összesen 35 témafejezetet kell áttekinteniük közösen az uniós illetékesekkel, és megállapodásra kell jutniuk abban, hogy milyen módon, milyen ütemezésben veszik át, építik be saját nemzeti jogrendjükbe az egyes területeken addig született uniós joganyagot.

forrás: Jogi Fórum

Európa 29 országában, így Magyarországon is kampány indult a gyerekek online szexuális kizsákmányolása ellen - jelentette be az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának kiemelt főreferense.

Szabó Henrik közölte, a kampány eredményessége érdekében készítettek egy kisfilmet, amelyben arra kívánják felhívni a gyerekek figyelmét, hogy mit ne osszanak meg magukról az interneten.
    

Azt tanácsolják, hogy a személyes, a születésre, a lakcímre, az iskolára, munkahelyre vonatkozó adatokat, telefonszámokat ne tegyenek elérhetővé ismeretlenek számára.
    

Ne töltsenek fel intim képeket, illetve ne lájkoljanak szexuális tartalmakat, mert ezzel zsarolhatóvá válnak a bűnözők által, illetve pedofilok áldozatává válhatnak - fűzte hozzá.
    

Arról is szólt, hogy a szülők nehéz helyzetben vannak, hiszen a korábbi generációk még nem használtak számítógépet, korábban nem volt internet, így sokszor nem tudnak tanácsot adni a gyerekeknek.
    

Ezt az űrt próbálja pótolni a kampány iskolai foglalkozásokkal, illetve a kisfilm bemutatásával - mondta Szabó Henrik.

forrás: Jogi Fórum

Új feltételekkel folynak az ingatlanárverések a végrehajtási szabályok márciusi módosítása óta. Több végrehajtási ügyben még a jogszabályváltozás előtt megkísérelték az értékesítést a végrehajtók, mégis sok árverést újra ki kellett írni. - Hogyan hatnak a gyakorlatban az új szabályok? Vajon képesek beváltani a hozzájuk fűzött reményeket?
Az Állami Számvevőszék elvégezte az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységek utóellenőrzését a 2015. december 29. – 2017. január 3. közötti időszakra vonatkozóan. Az ÁSZ megállapította, hogy az intézkedési tervekben meghatározott 23 feladatból az ellenőrzöttek tizenegyet határidőben, négyet határidőn túl hajtottak végre, amelyekkel hozzájárultak az állami vagyonnal való szabályos gazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez, az átláthatóság érvényesítéséhez. A három részben végrehajtott, illetve az öt végre nem hajtott intézkedés miatt azonban, az ÁSZ által korábban azonosított hiányosságok egy része továbbra is fennáll.

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.